2019. február 24.
Türkinfo Blog

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

Hollywoodi túra Törökországban

Törökország egy gyönyörű ország, amely kulturális és történelmi jelentősége és változatos helyszínei miatt a nemzetközi filmesek kedvelt forgatási helyszíne. A gyönyörű strandoktól a sűrűn épült városokig és bazárokig Törökország számos olyan helyszínt kínál, amely általában nem található meg egyetlen országon belül. Ez az oka annak, hogy sok filmkészítő Törökországot választotta filmje forgatási helyszínéül. Ebben a cikkben ezek közül szemezgetünk.

Sirkeci vasútállomás

forrás: luxuryistanbul.com

Az Orient expressz végállomása az Isztambul európai oldalán található Sirkeci pályaudvar, így nem meglepő, hogy a 2017-ben Kenneth Branagh által rendezett „Gyilkosság az Orient Expresszen” című mozifilm is itt játszódik. A film két főszereplője Johnny Depp és Penélope Cruz. Az Orient expressz Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és a 20. század Európájának története.

1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Agatha Christie nagy valószínűséggel ezt az eseményt használta fel a film alapjául szolgáló regényének megírása során. Agatha Christie könyvének kéziratát isztambuli tartózkodása alatt, Pera városrészben írta meg. A mozifilm kezdőjelenetében is ez az autentikus helyszín tűnik fel.

A történet összefoglalója szerint: Az Európát átszelő vonatút rejtélyes gyilkosság színterévé válik. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, s mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, mindenki gyanús. Csak egyetlen férfi oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, mielőtt a gyilkos újra lecsap.

Látogassatok el ti is a Sirekci pályaudvarra, és képzeljétek bele magatokat az egyik legnagyobb rejtélyes gyilkossági ügybe, amit valaha írtak!

James Bond szereti Isztambult

forrás: bfi.org.uk

Az „Oroszországból szeretettel” című film jelentős részét Isztambulban forgatták. Az Hagia Szophia történetét meséli el és néhány igazán hihetetlen jelenetnek is szemtanúi lehetünk az 1960-as évekbeli Isztambulban. A Nagy Bazár és a Fűszerbazár is feltűnik a filmben, melyben a készítők több török színésznek és színésznőnek is biztosítottak szerepet.

A 60-as években – az akkor még turisztikailag kevésbé ismert – Isztambulba érkező filmeseket a külső helyszíneken mindig több száz kíváncsi érdeklődő vette körül. A film forgatása során mindig felbukkantak a bámészkodók, ezért a stáb úgy döntött, hogy a kíváncsiskodók álljanak a Galata-hídon, és figyeljék a jelenetek felvételét.

A történet dióhéjban: Bondot Isztambulba küldik azzal a megbízással, hogy a szovjet követségről lopjon el egy dekódert. Ezúttal nem a világ a tét. Csupán egy szovjet technikai csoda, egy kódfejtő szerkezet – a Lektor – amely azonban hatalmas veszélyt jelenthet a nagyhatalmakra, ha rossz kezekbe kerül. A Lektort nem csak a Brit Titkosszolgálat szeretné megkaparintani, hanem egy gátlástalan terrorista szervezet is. Bond persze időben rájön, hogy csapdába csalták – a gyönyörű csalinak mégsem képes ellenállni…

forrás: jamesbondlocations.blogspot.com

A világ nem elég” szintén Isztambulban játszódik. A Dolmabahçe palotát használták mintha Azerbajdzsánban lennének. A vízalatti jeleneteket, amikor James Bond majdnem meghal (de rejtés módon mégis élve marad), a Boszporuszon vették fel, és a szemfülesek egy hajós üldözéses jelenetben láthatták a Kız Kulesit, vagyis a Szűz tornyát is.

Amikor a kilencvenes években Bond visszatért a török fővárosba, akkor a filmesek már elbújtak a kíváncsi szemek elől a Boszporusznál álló Küçüksu palotában és a Szűz toronyban.

A film rövid ismertetése: James Bondnak egy meggyilkolt olajmágnás látszólag védtelen lányát kell megvédenie a rá leselkedő veszélyektől. Egy szó szerint “agyafúrt” gonosztevővel kell felvennie a harcot: Renarddal, akiről nem tudni, hogy őrült tervei az agyában megragadt puskagolyónak köszönhetően születtek, vagy éppen őrült tervei miatt kapta a golyót. Bondnak a mundér becsületét is védenie kell: a szolgálat főhadiszállását terrortámadás éri és a 007-es szeretett főnöke, M is a gonosztevők fogságába esik. A 007-es ügynök kalandja több országon át tart, majd túlél egy potenciális nukleáris robbanást egy hatalmas törökországi olajvezetékben.

forrás: telegraph.co.uk

A „Skyfall” izgalmas motoros üldözése az isztambuli Nagy Bazárban zajlik, egyes jeleneteit pedig Adanában és Fethiyében vették fel. A szemfülesek korábbi James Bond filmekből származó isztambuli jeleneteket is felfedezhetnek.

Ian Flemingnek, a 007-es ügynök megalkotójának kedvenc városa Isztambul, így nem csoda, hogy főhőse, James Bond már harmadszor tér vissza a török városba. Isztambul Eminönü kerületében Dennis Gassner látványtervező felépíttetett a forgatások idejére egy hatalmas bazárt, ami szerepel a film nyitójelenetében, és mivel a város legforgalmasabb fűszerpiacát naponta több százezren látogatják, az autós üldözéses jeleneteket csak vasárnaponként tudták felvenni. A Skyfall forgatásán ismét kimerészkedett a stáb a város utcáira, a Bazárban és a Bazár körül számos jelenetet a statisztának szegődött bámészkodókkal forgattak le.

A történet röviden: Amikor M múltjából sötét kísértet bukkan elő, Bond hűségének is ki kell állnia a próbát. A 007-es ügynök nekivág, hogy felkutassa és elpusztítsa a fenyegetést, még akkor is, ha ő maga is súlyos árat fizet érte. Bond legutóbbi munkájába hiba csúszik, és ügynökök tucatjainak kilétére derül fény világszerte; az MI6 központját támadás éri, M-nek pedig el kell költöztetnie az egész ügynökséget. A támadások kereszttüzében álló főnöknek egyetlen szövetségese marad: Bond. A 007-es feltűnés nélkül, csupán egy operatív ügynök segítségével a rejtélyes férfi nyomába ered.

Kappadókia

forrás: kinopoisk.ru

Ha már James Bondról ejtettünk szót, itt van egy jövőbeli jelölt a szerepre: Idris Elba, aki a lázadó szerzetesek egy csoportjának vezetőjét játssza „A szellemlovas 2 – A bosszú ereje” című filmben, melynek fő forgatási helyszíne Kappadókia volt, de egyes jeleneteit Pamukkale ősi városrészében, Hierapoliszban vették fel. A forgatás mindössze 14 napig tartott és a stáb nagyon meg volt elégedve az ottaniak vendégszeretetével és élvezték a Törökországban töltött időt.

A film rövid ismertetése: Johnny Blaze Kelet-Európában rejtőzött el, és magányosan folytatja kilátástalan küzdelmét az átokkal, ami miatt időről időre lángoló koponyájú bosszúállóvá változik. Egy nap azonban egy szekta vezetője keresi fel, és felbéreli, hogy ölje meg magát a Sátánt, aki éppen Blaze kisfiának születésnapján akar testet ölteni, méghozzá az ő testét felhasználva.

Kayaköy, Muğla

forrás: csingy.com

Az „Akihez beszél a föld” Russel Crowe első rendezése és ő játssza a film főszerepét is.

A film első felét Ausztráliában forgatták, de a második felét már Törökországban vették fel. Forgatási helyszín volt a Fethiye melletti szellemfalu: Kayaköy, Çanakkale és Gallipoli is.

A filmről röviden: Bő egy évig tartott a Dardanellák ostroma Gallipolinál 1915-ben. Bár az Antant elterelő hadműveletnek szánta a törökök megtámadását, az odavezényelt ausztrál és új-zélandi hadtestek teljesen felmorzsolódtak a központi hatalmak ellenállásán. Amikor Connor értesül róla, hogy mindhárom fia eltűnt a csatában, elindul Ausztráliából Törökországba, hogy felkutassa őket.

Yerebatan ciszterna, vagy másnéven Elsüllyedt palota

forrás: youtube.com

Dan Brown sok időt töltött Isztambulban, amikor az Infernot írta, így nem csoda, hogy a regény története is Isztambulban játszódik.

A regényből készült film jeleneteit az Elsüllyedt palotában, a Nagy Bazárban, a Beyazit téren, az Hagia Szophiában és a Kék mecsetben forgatták mindössze négy nap alatt.

A film rövid ismertetése: Langdon professzor felébred. A Harvard Egyetem veszélyes kalandoktól sem visszariadó szimbólumkutatója számára ez kivételesen nem hétköznapi eset. Ugyanis egy firenzei kórházban van, és nem tudja, hogyan került oda. Lőtt sebbel ápolják, és azt a különös tárgyat sem tudja megmagyarázni, amit nála találnak.

A professzor ismét egyszerre kénytelen menekülni és nyomozni. Egy fiatal orvosnő segítségével próbálja keresztülvágni magát az őt körülvevő rejtélyek hálóján. Csupán Dante legendás műve, a Pokol néhány sora segíti – és úgy érzi, egyre mélyebbre kerül az életre kelő, rejtélyekkel és fenyegetésekkel teli pokolban.

Forrás: hometurkey.com, port.hu, filmtett.ro, eletsoja.blog.hu, life.hu

Kollár Kata – Türkinfo

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a törökországi Hasankeyf közelében tervezett gát építését

forrás: arkeofili.com

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elutasította Törökország kérelmét, amelyet az ország délkeleti Batman tartományban létesítendő Ilısu-gát megépítésére adtak be.

A strasbourgi székhelyű bírósághoz még 2006. február 22-én érkezett egy fellebbezés, melyet Dr. Oluş Arık professzor, Dr. Metin Ahunbay professzor, Dr. Zeynep Ahunbay, Özcan Yüksek és Murat Cano nyújtott be. A fellebbezés indoklásában az szerepelt, hogy a Hasankeyfbe tervezett Ilısu-gát megépítése veszélyeztetné a több mint 12000 éves régészeti és kulturális ókori emlékeket.

A fellebbezés elbírálása most történt meg, a bíróság azzal indokolta döntését, hogy a kérelem összeegyeztethetetlen az Európai Emberi Jogi Egyezmény rendelkezéseivel.

„Még nem született erre vonatkozó uniós konszenzus és az Európai Tanács tagállamai között sem figyelhető meg olyan tendencia, amely alapján az Egyezmény rendelkezéseiből arra lehetne következtetni, hogy létezik a jelen kereset tárgyát képző, a kulturális örökség védelmére irányuló egyetemes emberi jog” – olvasható az EJEB határozatában.

A török hatóságok arra törekednek, hogy megvédjék Hasankeyf fontos történelmi nevezetességeit, fokozatosan helyezve át őket más területekre, mielőtt a gát építése végleg befejeződik.

A 12. századból való iszlám rendház, a 800 éves fürdőház és a 650 éves Zeynel bég síremlék áthelyezése már megtörtént, ezeket az újonnan létrehozott Hasankeyf Kulturális Parkban lehet megtekinteni, ahol nem érheti vízkár az építményeket.

Forrás: Daily Sabah, Arkeofili

Kollár Kata – Türkinfo

“Macaristan’dan Türkiye’ye 29 milyon dolar doğrudan yatırım yapıldı”

Müstakil Sanayici ve İşadamları Derneği (MÜSİAD) Uluslararası İlişkiler ve Dış Ticaret Komisyonu Başkanı Zeki Güvercin, “Macaristan’dan Türkiye’ye 2002 – 2018 döneminde yapılan doğrudan yatırımlar 29 milyon dolar.” dedi.

 

 

 

MÜSİAD’ın düzenlediği “Macaristan’da iş ve yatırım fırsatları” panelinde konuşan Güvercin, Türkiye ile ticari ve ekonomik ilişkilerini her zaman güçlü tutan Macaristan’ın, güzel projelere imza attığını söyledi.

Macaristan’dan Türkiye’ye 2002 – 2018 döneminde yapılan doğrudan yatırımların 29 milyon dolar, Türkiye’den Macaristan’a aynı dönemde yapılan doğrudan yatırımların ise 57 milyon dolar olduğunu belirten Güvercin şunları kaydetti:

Devamı

Macaristan Venezuela’dan 300 sığınmacı kabul etti; Orban ‘Onlar Macar asıllı’ dedi

Macaristan’ın Venezuela’dan 300’e yakın sığınmacıyı kabul ederek ülkeye getirdiği iddia edildi. Avrupa’ya ‘yığınlar halinde göçmen alınmasına’ karşı bir politika savunan Macar hükümeti ülkeye getirilen sığınmacıların Macaristan kökenli olduğunu savundu.

 

Macaristan Başbakanı Viktor Orban’ın özel kalemi Gergely Gulyas, “Burada Macarlardan bahsediyoruz ve Macarları göçmen olarak görmüyoruz. ” dedi.

Macaristan’da Index isimli haber sitesi yerel bir vakıf aracılığıyla yürütülen programın bir yıl önce başlatıldığını ve ülkeye Venezuela’dan getirilen sığınmacıların transfer masrafının karşılandığını yazdı.

Devamı

Magyar állampolgár lett a lelkész, akin összebalhézott Trump és Erdogan

Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – írja az MTI a washingtoni magyar nagykövetség tájékoztatása alapján.

Brunson évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. A világ akkor ismerte meg a nevét, amikor 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően letartóztatták. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államoknak kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát.

2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump elnök az amerikai-török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette Brunson szabadon bocsátását. Végül Washington Törökország elleni szankciókkal zuhanórepülésbe taszította a török lírát, és ezzel elérte, hogy 2018 októberében szabadon engedték Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Trump is fogadta a Fehér Házban.

Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Brunson többször járt már Magyarországon, és gyerekei is magukénak vallják a magyar örökséget. Az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen tette le.

Forrás: index.hu

Cigánylány, szent pontyok, szürke szamár a ködben – Egy hét Délkelet-Törökországban

Ha az ember lánya Törökországban tanít, hozzá kell szoknia, hogy a karácsonyt a vizsgaidőszak hajrájában tölti, ám ezután egy szokatlanul hosszú szemeszterszünetben engesztelődhet.

Idén nem sok biztatóval szolgált az időjárás-előrejelzés, de nem akartunk a fővárosban maradni, ezért egy péntek este spontán eldöntöttük, hogy másnap Délkelet-Törökországba látogatunk. Reggel nyolckor már a gaziantepi buszon fogyasztottuk a felkínált frissítőt. A 10 órás úton csodaszép napfényes-havas tájakon haladtunk keresztül, meg-megállva egy tányér lencselevesre, estére pedig már a pisztácia hazájában voltunk.

A buszpályaudvaron elég volt egy közepesen tanácstalan arckifejezés ahhoz, hogy a helyiek mindenben segítsenek: hipp-hopp megvették a jegyünket, instruálták a buszsofőrt, elmagyarázták, merre menjünk, és a buszon, ahol akkor éppen én voltam az egyetlen nő, többen át akarták adni a helyüket.

Gaziantep – táplálék a testnek…

Gaziantep a gasztronómiai élmények és a múzeumok városa, és mi mindkét aspektusból igyekeztünk feltérképezni. Az İmam Çağdaş vendéglőbe kétszer is betértünk. A patinás étterem hatalmas kristálycsillárja alatt rengeteg pincér sürög-forog. Az étlap tradicionális, nem túl bőséges a kínálat, és a felszolgálás is inkább gyors és praktikus, mint kimondottan elegáns, de ahol ennyire jó az étel, ott nem kell a körítés (hacsak nem egy jó gavurdağı salátáról van szó).

Érdemes megkóstolni a lahmacunt, és ennek hagymás verzióját, illetve mi kipróbáltuk az Ali Nazikot – nem ért csalódás. A java azonban ezután jött, mert az İmam Çağdaş a baklaváról is híres – a legpisztáciásabb, mióta baklava létezik.

Persze ezt az édességet rengeteg helyen meg lehet találni Antepben, tíz méterenként kicsi baklavaüzletekbe botlunk. Amit a legjobban ajánlok az összes közül, az a régi bazárnegyedben található Güllüoğlu, amely egy elegáns múlt század eleji gyógyszertárra emlékeztet: a pult mögött fehér köpenyes eladók veszik fel a rendelést, a letisztult dekoráció nosztalgikus hangulatot áraszt. Érdemes a legfrissebb baklavát választani, és melegen megkóstolni.

Ha nagyon szeretjük a pisztáciát, nem kell itt megállnunk, hiszen van pisztáciás kávé (menengiç), salep, sőt kebab is.

…és a szellemnek.

Múzeumokból széles a választék, két nap alatt nem sikerült mindet bejárnunk. Gazdag régészeti gyűjteménye van a Gaziantep Archeológiai Múzeumnak, de a legszebb élmény számomra a mozaikmúzeum volt. Ezért egy picit sétálni vagy buszozni kell, de kihagyhatatlan: hatalmas termekben gyönyörködhetünk a szép állapotban fennmaradt zeugmai mozaikokban, egy kis elsötétített teremben pedig csöndben számba vehetjük az ezerféle érzést, amit a híres Cigánylány (Çingene kızı) szemeiből kiolvashatunk.

Lazításképp kedves időtöltés lehet a játékmúzeum, amely muzeológiai szempontból meglehetősen esetleges, de a múlt század gyermekeiben sok szép emléket ébreszt, valamint rávilágít arra, hogy a színes, szögletes fémjátékok nem csak a szocialista államok kedvelt játékszerei voltak, hanem török barátaink is piros nyelvű kutyaperselybe dobálták a kurusokat.

A vár inkább Gaziantep története miatt lehet érdekes. Én kilátásban is reménykedtem, de egyik ablakhoz sem lehet közel férkőzni, ezért aki szép képeket szeretne készíteni, más helyszínt kell választania.

Gaziantep bazárjaiban a pisztácia mellett rengeteg fűszert is találhatunk, illetve több üzletben is készítenek pár óra alatt bőrcipőt olyan színben és formában, amilyet a vevő szeretne, megfizethető áron. Aki szeret hasznos helyi termékeket vásárolni hűtőmágnesek helyett (mellett), annak ajánlom ezeket a boltokat, amiket a felfüggesztett topánfüggönyökről lehet felismerni.

Két éjszaka után kis antepi konakunkban a következő állomás, Şanlıurfa felé vettük az irányt – egy kis kitérővel.

Halfeti, az elsüllyedt falu

Aki hallott már Halfetiről, annak biztosan a fekete rózsa jut eszébe először – ezt sajnos télen nem lehet megnézni, de ennek ellenére is érdemes ellátogatni ide. Ebben az évszakban ez kíván némi áldozatot (a hideg minibuszokat és a bireciki átszállást értem ez alatt), de a látvány kárpótol. A faluban valószínűleg mi és egy másik család voltunk az egyedüli turisták, így ebben a kis közösségben neveztünk be egy hajókirándulásra. Különleges látvány a megsüllyedt Halfeti a vízből kiemelkedő minaretjével és az elhagyatott mecset, melynek folyosóit hullámok mossák.

Aki úgy dönt, hogy télen látogatja meg Halfetit, annak telefonálnia kell a minibusztársaságnak, hogy jöjjenek be érte a régi faluba, ellenkező esetben könnyen itt ragadhat éjszakára.

Şanlıurfa, Ábrahám hazája

Az óváros magas házai közti macskaköves utcák olykor olyan szűkösek, hogy csak biciklivel és gyalogosan lehet közlekedni, az uralkodó színek a barna és a zöld. Mintha egy másik országban lennénk: a helyiek dialektusa alig érthető számomra, sokan kurdul és arabul beszélnek, az emberek öltözködése is különleges: sötét színeket viselnek, a nők fekete fejkendőt strasszokkal. Népszerűek az élénk sárga színű arany ékszerek, néhány nő tradicionális ruhája mellé piercinget visel, és néha a forgatagban megláthatunk egy-egy tetovált arcú idős asszonyt is.

A mecsetek körül hatalmas a forgatag, az emberek kezében tespih, a nőkön kendő: az urfaiak számára nagyon fontos a vallás. Nem hiába: sokak szerint egy itteni barlangban született Ábrahám próféta. A Halil mecsetben található barlangot egy üvegfalon keresztül lehet megnézni, a muzulmán férfiak és nők ide zarándokolnak imádkozni és megtölteni kancsóikat az itteni vízből.

Ábrahámhoz egy másik történet is kapcsolódik. Urfa legfőbb látványossága a Halastó (Balıklıgöl), ahol Nimród halálra ítélte Ábrahámot, ám amikor a tűzbe vetették, a tűz vízzé, a rőzse pedig halakká változott. A tóban ezrével élő szent pontyok kényeztetésére haleledelt árusítanak a tó melletti bódékban, kifogni őket szigorúan tilos.

AİLE YERİMİZ VARDIR! – Családi helyünk van!

Ezt a feliratot Urfában rengeteg étterem ablakában olvashatjuk. A Törökországban egyre halványodó szokás, miszerint az éttermekben elkülönítenek családi helyeket, ezen a környéken még él. Ha egy férfi a párjával vagy a családjával tér be egy vendéglőbe, vagy lányok szeretnének együtt ebédelni, a pincérek ide irányítják őket. Ennek a szerepe az, hogy a hölgyek nyugodtan, a nagyobb férfitársaságoktól elkülönítve falatozhassanak.

A város egzotikus, keleties, zsibongó, szenvedélyes hangulatát mi sem képezhetné le jobban, mint a tény, hogy a helyiek májnyárssal(!) nyitják a napot. A kisasztalokon vágódeszkák és vöröshagymákkal teli kosarak várják a vendégeket, és amíg megsül a parázson a nyárs, a várakozók ráhangolódásképp felszeletelik maguknak a hagymát, amelyet később a májjal együtt vékony tésztába (lavaş) tekernek – előtte érdemes a tésztát a májhoz nyomkodni. Mindezt megélhetjük az Aziz Ustában – a máj kiváló, a pici hely atmoszférájából pedig sugárzik a természetesség.

Urfában a baklavázókat felváltják a kadayıfozók, sőt Sadık Badıllı üzletében a kettő hibridjét, az alul kadayıf, felül baklava kadlavát is megkóstolhatjuk.

Göbekli Tepe rejtélye

Ha eljutottunk Şanlıurfáig, mindenképp érdemes egy kis kitérőt tenni Göbekli Tepéhez, ahol megtekinthetjük a Stonhenge-nél és a gízai piramisoknál is régebbi, 12.000 éves, kör alakokba rendezett, díszített kőtáblákat. Az építmények vadászó közösségek spirituális találkozóhelyei voltak, és máig rengeteg munkát és gondolkodnivalót adnak a tudósoknak, hiszen egy ilyen építmény megalkotása szervezettséget, komoly munkamegosztást igényelt.

Az UNESCO-listás helyszínen a látogatókat informatív, interaktív bemutatók várják, amelyek segítségével megismerkedhetünk az ásatás körülményeivel és a tudományos diskurzus eddigi eredményeivel.

Göbekli Tepére egyébként állítólag egy parasztember talált rá 1986-ban, és az egyik kiásott követ anyagi haszon reményében lelkesen elvitte a múzeumba. Először vissza akarták küldeni, de ezt a bácsi elutasította, mert nehéznek találta, így a raktár falának támasztották. Évekkel később német vendégtudósok érkeztek a múzeumba, ők fedezték fel a leletet, és indították el a feltárást.

Ezerarcú Mardin

Mivel Urfában bojtos sapkában külföldinek lenni feltűnőbb, mint gondoltam, attól kezdtem tartani, hogy Mardinban, a szír határtól nem messze még idegenebbnek fogom magam érezni, de kellemesen csalódtam. Ez a város olyan, mintha egy keleti mesébe csöppennénk: a szamárháton száguldozó gyerekek, a gyönyörű teraszos épületek, a pici, színes csecsebecséket áruló üzletek, az emberek közvetlensége, valamint a kereszténység és az iszlám összefonódása megnyugtató és varázslatosságában is egészen otthonos légkört teremt.

Mardin annak ellenére is a kedvencem lett, hogy az orrunkig sem láttunk a ködtől. Kíváncsiak lettünk volna a város előtt elterülő Mezopotámiára is, de örülök, hogy ebben a ritkán viselt ruhájában is megláthattuk Mardint.

Az üzletek közt sétálgatva érdemes megkóstolni a mandulás bonbont (badem şekeri), amely lila színéről ismerszik meg, illetve helyi szappant vásárolni – no de nem mindegy, hogy hol! Mehmet Dede szappanboltjában kevesebbféle szappan van, mint a többi boltban, de azok természetesek, és nem gyárból rendelik őket, hanem valóban maguk készítik. Van kátrányszappan, nárciszos sminklemosó szappan, mandulás a bőr puhaságáért, vadpisztáciás a szép hajért. A fenntarthatóság Mekkájában éreztem magam, mikor selyempapírba csomagolva átvettem az éves piperéimet.

A helyi gimnazista fiúk megtalálták a 21. századi turisztika piaci rését: Instagram-kompatibilis fotók készítésében segítik a turistákat. Korlát-keretben, kulcslyukon át, falrésből, kútban tükröződve – mindenkinek megvan a saját körzete, amelyben szakértő, és ismeri az összes olyan beállítást, ami lájkokat hozhat az utazó profilján. Emellett mondanak pár fontos információt az épületekről is, így keresnek maguknak néhány líra zsebpénzt. Egyikőjüktől tanultam pár kurd társalgási panelt is, bár a fiúk és a férfiak általában a barátomnak válaszoltak, ha kérdeztem valamit, és neki mondták el, hogy az abla (én) hova álljon a sikeres kép érdekében. A párom azonban megnyugtatott, hogy ez csak a tisztelet kifejezése (mármint iránta).

A Negyvenek templomában (Kırklar kilisesi) sikerült kicsit beszélgetnünk a lelkipásztorral, aki elmondta, hogy aktívan kb. 100 keresztény jár minden vasárnap templomba. A közösséget különböző etnikumú hívek alkotják, vannak köztük örmények és szíriai keresztények is, így a mise is több nyelven zajlik.

Mardin híres a vallási sokszínűségéről és a vallási toleranciájáról. A keresztények együtt ünneplik a karácsonyt és a húsvétot a helyi muszlimokkal, akik szintén meghívják és megkínálják a keresztényeket a saját ünnepeiken.

Az asszírok kultúrája egyébként nagyon markánsan jelen van Mardinban. Minden ékszerboltban megtalálható a kis kék lyukacsos medál vagy fülbevaló, a süryani nazar boncuğu, és jó pár borászat mintaboltjába is betérhetünk, ahol vásárolhatunk egy üveg Ninivét vagy Elsőáldozást.

Az egyik borozóban Charlie Chaplin mellől Jézus mosolygott ránk egy faliszőnyegről, és frissen megismert barátokkal bort kóstolgatva és sajtot majszolgatva itt, a Tigris és az Eufrátesz között egyszer csak megszólalt a Marta’s song a Deep Foresttől. Hallgattam a szöveget, amit valószínűleg csak én érettem, és arra gondoltam, hogy ez a meseszerű Mardin annyi mindent tartogat, hogy a befogadásához kevés egyszer pár napra ideutazni.

Tóth Éva – Türkinfo

Demirören ile Turkcell kavgası büyüyor: Devlete yetersiz diye şikayet etti!

“İtiraz dilekçesinde Demirören’in ortağı Scientific Games’in Las Vegaslı değil Macar olduğu da öne sürüldü.

 

 

 

Turkcell, İddaa ihalesini kazanan Şans Ortak Girişim Grubu’nun şartnamede aranan iş deneyimine sahip olmadığını iddia ederek Spor Toto’ya başvurdu. İtiraz dilekçesinde Demirören’in ortağı Scientific Games’in Las Vegaslı değil Macar olduğu da öne sürüldü.

Yakın oldukları bilinen Turkcell ve Demirören Grubu, 17 milyar liralık hasılat gaıantisi istenen İddaa için karşı karşıya geldi. Spor Toto Teşkilat Başkanlığı tarafından 13 Şubat 2019’da gerçekleştirilen İddaa ihalesini Demirören Grubu’nun kazanmasına Turkcell’den itiraz geldi.

Sözcü’de yer alan habere göre, Turkcell çatısı altındaki Inteltek, Spor Toto Teşkilat Başkanlığı’na sunduğu itiraz dilekçesinde Demirören Grubu’nun içinde olduğu Şans Ortak Giıişim Grubu’nun (OGG) şartnamede aranan iş deneyimine sahip olup olmadığının araştırılmasını talep etti. İnteltek’in itirazında önemli bir iddia da göze çarptı. OGG’de Demirören’in ABDli (Las Vegas) Scientific Games olduğu belirtilen ortağının da aslında Macaristan menşeli Scientific Games Szerencsejatek Szolgaltatasok Korlatolt Felelössegü Tarsasag adlı şirket olduğu ortaya çıktı.

Devamı

5-ös erősségű földrengés volt tegnap Törökország északnyugati részén

5-ös erősségű földrengés volt tegnap Törökországban, nem messze Çanakkalétól, Törökország északnyugati partjainál, számolt be az Amerikai Földtani Intézet (USGS).

A rengés Çanakkalétól 20 kilométerre délre, 10 kilométer mélyen keletkezett, de az ország nyugati részén mindenhol érezhető volt, még Isztambulban és az ország harmadik legnagyobb városában, İzmirben is.

Çanakkale polgármestere, Ülgür Gökham elmondta, hogy a földrengés mindössze 45 másodpercig tartott és szerencsére egyetlen épület sem rongálódott meg.

A török katasztrófavédelem (AFAD) elnöke, Mehmet Güllüoǧlu arról számolt be, hogy csapataik tovább folytatják a munkát a földrengés által érintett területen, de eddig még nem találtak sebesülteket és szerencsére halálos áldozatot sem.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy több olyan épület is van a területen, melyek szerkezete nem megfelelő, nem földrengésbiztosak. Azt is elmondta, hogy a fő rengést még több kisebb utórengés követte, melyek közül a legerősebb 2,7-es volt.

Az AFAD çanakkalei vezetője, Levent Yılmaz és Ayvacık polgármestere, Mehmet Ünal Şahin is arról számoltak be, hogy komoly anyagi kár, sérülés vagy halál nem történt az ő körzetükben sem, viszont Ayvacık tartomány egyik településén 10 lakatlan épület omlott össze a földrengés következtében.


Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo