2018. augusztus 19.
Türkinfo Blog

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

Soslu tavuk köftesi (Csirkefasírozott mártásban) – Szegedi Ági

Hozzávalók:

50 dkg darálthús (csirke, vagy pulyka)
1 db tojás
½ főtt, tört burgonya
3 ek búzadara
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 ek olvasztott margarin
1 kk őrölt pirospaprika
1 kk őrölt bors

½ csokor finomra vágott petrezselyem

A mártáshoz:

4 db paradicsom
1 ek sűrített paradicsom (domates salçası)
2 ek margarin
2 gerezd fokhagyma
1 kk őrölt pirospaprika
só, bors
0,5 dl víz

A sütéshez:

2 ek margarin

A tálaláshoz:

finomra vágott kapor
reszelt sajt

A köfte hozzávalóit alaposan összegyúrjuk egy tálban, lefedjük, hűtőben pihentetjük legalább 30 percig. Ez alatt elkészítjük a mártást.

A paradicsomokat lereszeljük. Feltesszük a margarint egy kisebb lábasban, ha felolvadt, rádobjuk a zúzott fokhagymát. Elkezdjük pirítani, majd hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, azzal pirítjuk tovább. Meghintjük a pirospaprikával. Beletesszük a reszelt paradicsomot, felöntjük a vízzel, sózzuk, borsozzuk. Kb. 10 percig főzzük, kissé besűrítjük.

A bekevert darálthúsból nagyobb gombócokat szaggatunk, gömbölyítés után kissé kilapítjuk, majd a felforrósított margarinon kissé átsütjük. Ráöntjük a paradicsommártást, végül 180°C-ra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük (ha az edény nem alkalmas sütésre, öntsük át az egészet egy tepsibe). Tálaláskor hintsük meg finomra vágott kaporral, ízlés szerint reszelt sajttal.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Leminősítette Törökországot két nemzetközi hitelminősítő

Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-besorolását két nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service, egyaránt elsősorban azzal a várakozásukkal indokolva a lépést, hogy a török líra legutóbbi szélsőséges árfolyam-kilengései és az ebből eredő, várhatóan meredek ívű fizetésimérleg-mozgások kikezdik a török gazdaság alapjait.
Az S&P jövőre recesszióval számol Törökországban. A Standard & Poor’s globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy Törökország hosszú futamú szuverén devizaadósságnak osztályzatát az eddigi “BB mínusz”-ról egy fokozattal “B plusz”-ra, a helyi valutában fennálló hosszú távú török szuverén kötelezettségek besorolását ugyancsak egy osztattal “BB”-ről “BB mínusz”-ra rontotta. Az új osztályzatok kilátása stabil.
Indoklásában a cég kiemelte, hogy a török líra szélsőséges árfolyammozgásaira a kormány eddig csak korlátozott szakpolitikai lépésekkel válaszolt.
Az S&P hangsúlyozza, hogy a török líra az év eleje óta 38 százalékkal gyengült a dollárral szemben, és ennek az értékvesztésnek csaknem a fele az elmúlt két hétben ment végbe. Mindeközben az éves szintű infláció júliusban csaknem 16 százalékra gyorsult. A hitelminősítő közölte: azzal számol, hogy a kialakult helyzetben a török hazai össztermék (GDP) jövőre reálértéken 0,5 százalékkal csökken.

Cikk folytatása>>>

forrás: atv.hu

Török Ízek Múzeuma

Isztambul Sarıyer kerületében található egy olyan hely, ahová bárki szívesen ellátogatna. Egy olyan „múzeum”, ahol mindent az ízeknek, illatoknak szenteltek. Törökországban az első és az egyetlen … mondja magáról a Török Ízek Múzeuma.

Jelenleg 6.600 nm-en 36 étterem és üzlet, 1.800 beltéri és 600 kültéri férőhellyel várja vendégeit a hét minden napján 10.00-24.00 óra között.

Internetes oldalukon így mutatkoznak be:

***

„81 város ezer meg ezer étele és itala található meg itt.

Országunk autentikus, minőségi és finom termékeinek megkóstolására, megvásárlására és az elkészítésükhöz szükséges tudás megszerzésére hoztuk létre ezt a modern, higiénikus és mindent egy helyen bemutató helyszínt.

Az ötlet mögött a török konyha és az anatóliai ízek iránti szenvedélyünk áll. A Török Ízek Múzeumát 2016-ban alapítottuk, majd 1,5 éves kutatási és tervezési munka eredményeként 2018 elején nyitottuk meg kapuit. Ebben az időszakban a török ízeket képviselő legrégebbi, legalább negyed évszázados múltra visszatekintő helyi éttermeket és a minőséget garantáló helyi termékeket értékesítő üzleteket kerestük fel. Ezeket a márkákat hoztuk össze egy helyszínen.

A Török Ízek Múzeuma Isztambulban a Maslak 42 elnevezésű bevásárló központban nyitott meg. Az egyes tájegységekre jellemző házias ételek, kebabok, fűszerek, sajtok, olívaolajok, és péktermékek hagyományos ízeit bemutató központja kívánunk lenni. Azért hívjuk múzeumnak, mert a török gasztronómia külföldiekkel történő megismertetése is határozott célunk.”

Valódi török ízek

„A Török Ízek Múzeuma több mint étterem. Isztambulban Anatólia minden egyes területéről érkezők élnek, akik hiányolják az otthonuk ízeit, és nálunk megtalálják. Például a dobo nevű étel miatt nem kell elutazni Mardinig. Minden hagyományos, tájegységre jellemző íz, mely apáról fiúra szállt, a mesterek keze által a Török Ízek Múzeumában megtalálható.” – mondja Mehmet Yaşin ételkritikus.

Megtettük az első lépést, hogy a török gasztronómia központjává váljunk. A turizmus egyik fő vonzereje a gasztronómia, és mi szeretnék, hogy a világ megismerje általunk a török ízeket. A régi török kultúrából érkező ízek és az anatóliai konyha páratlan gazdagságát bemutató óriási lehetőség vagyunk” – mondja Vedat Başaran a török-oszmán konyha szakértője, séf és író.

Forrás: turklezzetmuzesi.com

Fordította: Erdem Éva – Türkinfo

Kilenc pontban Törökország: 9 város, ahová el kell jutnod Törökországban

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

1Konya

 

Konya különleges ékszere Törökországnak. Nevét – melyet régóta őriz – egy emlékműről kapta, amelyet a városiak a legenda szerint Perszeusznak emeltek, aki végzett egy, a várost fenyegető sárkánnyal.

A város számos érdekességet kínál a látogatóknak, ilyen például a Mevlana Múzeum és a mauzóleum. A múzeum a város és egyben Törökország egyik leglátogatottabb helye, csak az Isztambulban lévő Topkapı palota előzi meg.

A Zöld Kupola vagy Zöld Mauzóleum néven is ismert épület korábban a kerengő dervisek központja volt. Felbecsülhetetlen értékű ereklyéket (a próféta szakálldarabkája) és műkincseket őriznek falai között, míg a mauzóleumban van eltemetve Mevlana (Dzsalál ad-Dín Rúmi, misztikus szúfi költő) és apja díszes szarkofágokban. A falakon a Korán-idézeteken, verseken kívül a mester bölcseletei, intelmei is olvashatók. Az épülethez egy nagy kiterjedésű rózsakert is kapcsolódik, melynek a rózsáit Rúmi apja Alaaddín Kejkubát szeldzsuk szultántól kapta.

A mauzóleum mellett a város népszerű látványossága még a Karatay medresze, ahol teológiát oktattak, napjainkban múzeumként funkcionál. A városban két mecset is található, az egyik Alaaddín Kejkubát mecsete a 12. századból, a másik pedig az Ince Minare mecset.

2Edirne

bosphorustour.com

Edirne Törökország legnyugatibb csücskében található, egészen közel a görög és a bolgár határhoz.

A város alapításáról több legenda is kering, annyi azonban biztos, hogy a település már az ókorban is lakott volt. Látnivalói közül a szó szoros értelmében is kiemelkedik a Szelim-mecset. Ez egész Törökország második legnagyobb mecsete, melynek építését 1567-ben kezdték, s csak 7 évvel később fejezték be.  A mecset Edirne legmagasabb pontjára épült. A mecset minaretjeinek tetején, 3 egymás fölé helyezett galéria található, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre.

A kulináris élvezetek kedvelői megkóstolhatják a híres fehér sajtot, amit a helyiek remekül készítenek vagy az edirnei májat. Szuvenírnek, vagy ajándéknak pedig kiváló lehet a gyümölcs alakú szappan, melynek készítése nagy múltra tekint vissza a városban.

Ha júniusban utazunk a városba, akkor megtekinthetjük a híres olajbírkózást, melyet évente megrendeznek. Ez a törökök egyik nemzeti sportja, melynek évszázados hagyománya van.

3Ankara

tripadvisor.com

Az Enguri Su partjainak meredek lejtőjéről drámaian kiemelkedő Ankara Törökország fővárosa és második legnépesebb városa, egy modern, európai metropolis, tele sokszínű történelmének maradványaival.

A tájat a hettita, a fríg, a hellenisztikus, a római, a bizánci és az oszmán civilizációkból fennmaradt ősi várak és romok tarkítják. A város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek. A modern városban nagyobb egyetemek, katonai bázisok és konzulátusok is vannak, mindemellett pezsgő éjszakai élet és a város legrégibb parkja, a fiatalok parkja, azaz a Gençlik park várja az idelátogatókat.

Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója.

4Alaçatı

dailymail.co.uk

A kisváros – melynek történelme szorosan összefonódott Görögországéval – bájos, régi kőházaival, több mint 150 éves szélmalmaival, hangulatos, kikövezett sikátoraival, szűk utcácskáival és romantikus hangulatú kikötőjével vonzza a turistákat. A település valamennyi utcája az Égei-tengerhez vezet.

Alacati borvidékéről és pezsgő éjszakai életéről is nevezetes. Bár a település a 14-15. század során ottomán fennhatóság alá került, napjainkig megtartotta görög hangulatát, lakossága mindvégig többségében hellén volt, csak a II. világháború után érkeztek muszlim törökök a Balkánról. Az óváros központi részében látható épületek több mint száz esztendős görög lakóházak.

Törökország egyik rejtett kincse a város. Hatalmas homokos strandjai, kristálytiszta türkizkék vize és az állandó széljárás miatt a széllovasok körében különösen népszerű. Alaçatı azok számára is ideális lehet, akik nyáron egy kisebb városban keresnek szórakozási lehetőségeket.

5Safranbolu

travelguideturkey.com

A 3000 éves város népszerű úticél lehet azoknak, akiket érdekel a régió hídjainak és házainak egyedi szépsége, a régi oszmán építészet, a helyi mecsetek, a törökfürdők és török iskolák.

A várost 1994-ben az UNESCO Világörökség részének választották. Safranbolu a 13. és 20. század közötti időszakban a keleti és nyugati kereskedelmi útvonalak csomópontja volt. Annak ellenére, hogy a város építészete oszmán jelleget mutat, régészeti kutatások azt mutatják, hogy a területen már a történelem előtti időkben is laktak emberek. Erre utal az is, hogy Safranbolu helyet ad sziklába vájt ősi sírhelyeknek és egy ókori római templomnak.

Az idelátogatók butikszállodában laknak, kézimunkákat és török édességeket (pl.: yaprak helvasi) vásárolnak, valamint bejárják és felfedezik a macskaköves utcákat. A város ismertségét a kiváló minőségű lokum (török édesség) adja, melyet helyi sáfránnyal is ízesítenek. Érdemes megjegyezni, hogy a város erről a fűszerről kapta a nevét (saffran).

6Mardin

avis.com.tr

 A városnak elhelyezkedése miatt fontos szerepe volt az ókorban és a középkorban is. Számtalan hódító szerezte meg a kelet-nyugati és észak-déli útvonalak kereszteződésében található területet. A város különlegességei a teraszos elhelyezkedésű házak, ezek a hegy déli oldalán láthatók.

Látnivalói közül érdemes felkeresni a múzeumot, amely egy 19. századi épületben található, ahol az elmúlt 6 évezred régészeti leleteit lehet látni.

Ezen kívül érdemes még a várhoz is ellátogatni, mely a város legmagasabb pontján, egy hegy csúcsára épült. Sokáig „Sas Kastélynak” nevezték. A vár otthont adott sok császárnak és királynak épp úgy, mint az oszmán szultánnak. I. sz. 330-tól a napimádó Shad Buhari király élt ebben a várban 12 évig, itt próbált felépülni betegségéből.

7Trója

Trója, a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük. Törökországban, Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida-hegy lábánál.

Az ókori város felfedezésekor nagy képzelőerőre van szükség, ugyanis a többi nyugat-törökországi, római korból fennmaradt épületekhez képest Trója sokkal régebbi, maradványait pedig tűzvészek, földrengések és csaták pusztították el.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája.

A híres ókori várost 1996-ban nyilvánították nemzeti parkká, és 1998 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

8Rodostó

abagro.hu

 

Valószínűleg az i. e. 7. században alapították görög telepesek. Az i. e. 1. században Trákia fővárosa, a Római Birodalom felbomlása után pedig Bizánc része volt. 1354-ben foglalták a törökök.

A magyar emlékek után kutató magyar turistának mindenképpen érdemes ide ellátogatni. A 40 ezer lakosú Rodostó, mai nevén Tekirdaǧ, a Márvány-tenger európai partján fekszik.

A második világháború után katonai körzet volt, így turisták nem látogathatták. A tilalmat csak 1965-ben oldották fel.

II. Rákóczi Ferenc és kísérete Törökországba való érkezésekor Isztambulban, majd a Boszporusz partján fekvő Yeniköyben lakott. III. Ahmed szultán 1720 tavaszán megvásárolta Tekirdag örmény negyedében a ma “Magyar-utcának” (Macar Sokak) nevezett útvonal összes házait és ezt jelölte ki a bujdosóknak állandó lakóhelyül. Itt élt száműzetésben II. Rákóczi Ferenc 1718-tól egészen 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig, bujdosótársaival, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal és az emigráns élet hű krónikásával, Mikes Kelemennel. Egykori ebédlőpalotájának rekonstruált másában található a Rákóczi Múzeum.

9İzmir

pinterest.com

 

İzmir Törökország Égei-tengeri vidékén helyezkedik el. Itt keltek életre Homérosz legendái és hősei. Törökország lakosságának durván egyharmada él ezen a területen, mivel itt általában magasabbak a jövedelmek és nyugatiasabb az életmód, mint az ország többi részén.

Évszázadokig Szmirnaként ismerték szerte a világban, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A település számtalan súlyos földrengést szenvedett el.

A városban érdemes megtekinteni a római agórát. Ezen a helyen számos szép korinthoszi oszlop áll, amelyeknek még mindig igen jó állapotban vannak az oszlopfői is, valamint több boltív és egy bazilika részlete adja meg egy római város hangulatát.

İzmir egyik legkülönlegesebb látnivalói közé tartozik a Kemeraltı (bazár).

Másik nevezetessége az óvárosban, Konakban álló óratorony. 1901-ben épült, amely İzmir jelképe. Ez egyike volt az 58, oszmán korszakban épült óratoronynak, amivel a törököket az európai pontosságra próbálták szoktatni.

Kollár Kata – Türkinfo

Sziget Müzik Festivali yarım milyon kişiyi ağırladı

Avrupa’nın en büyük müzik festivali Sziget, bu yıl 565 bini aşkın kişiyi ağırladı. İstanbul Macaristan Başkonsolosu Balazs Hendrich, festivale 2 bin 500 civarında Türk dinleyicinin katıldığını açıklayarak, “Sziget Festivali’nde Türk grupların yer alması konusunda da her yıl çeşitli çalışmalar yapıyoruz” dedi.

Avrupa’nın en büyük müzik festivali Sziget, 26’ıncı kez müzikseverlere kapısını açtı. Budapeşte’nin Obudai Adası’nda düzenlenen festivale 565 bini aşkın kişi katıldı. 7 gün süren festivalde Kendrick Lamar, Gorillaz, Lana Del Rey, Mumford & Sons, Dua Lipa, Kygo ve Arctic Monkeys gibi isimler katıldı.

Toplamda bini aşkın performans gerçekleşti. Dünyadaki tüm müzik türlerinin sahneden dinleyicilere ulaştığı festivale Türkiye’den de Ezhel ve BaBa ZuLa katıldı.

İstanbul Macaristan Başkonsolosu Balazs Hendrich, insanların Macaristan hakkında çok fazla bilgi sahibi olmasa da Sziget Festivali’ni bildiklerini ifade ederek, “Festival sırasında Avrupa’dan Macaristan’ı birçok turist ziyaret ediyor. Sziget Türkiye’nin bu ülkelerden biri olmasından dolayı çok mutluyuz. Bu sene Türkiye’den yaklaşık 2 bin 500 kişi festivale katıldı. Türkiye bize çok yakın ve genç nüfusu da çok yüksek bir ülke. Bu anlamda Sziget Türkiye Temsilcisi Yonca Temizocak O’Mahony çok teşekkür ediyorum” dedi.

‘TÜRK GRUPLARIN DA YER ALMASI İÇİN ÇALIŞIYORUZ’

Sziget Festivali’nde Türk grupların yer alması konusunda da her yıl çeşitli çalışmalar yaptıklarını anlatan Hendrich, “Geçen sene bir İstanbul’da bir yarışma düzenledik ve birinci olan grubun Sziget Festivali’nde çalmasını sağladık. Çok başarılı bir çalışma oldu ve herkes çok mutluydu” dedi.

Hendrich, Sziget Festivali’ni Türkiye ile Macaristan arasındaki ilişkinin de bir garantisi olarak tarif etti. Sziget Festivali, önümüzdeki sene 7-13 Ağustos 2019 tarihlerinde düzenlenecek. Festivalde daha önce Yok Öyle Kararlı Şeyler, Sattas, Ceza, Gaye Su Akyol, Bubituzak, DJ İpel sahne almıştı.

Sözcü

Ezhel Sziget’i salladı! “Memleketi gururla temsil ediyoruz”

 

Türkçe rapin yıldız ismi Ezhel, Macaristan’ın Budapeşte kentinden 26 yıldır düzenlenen Avrupa’nın en büyük kültür ve müzik festivallerinden Sziget’te sahne aldı.

Festivalin Europe Stage adı verilen sahnesinde performans sergileyen Ezhel, Türk bayraklarıyla karşılandı. Avrupalı dinleyicilerin de ilgiliyle takip ettiği konser oldukça kalabalık ve coşkulu geçti. Konser öncesi Sziget Türkiye’ye açıklama yapan Ezhel, “Memleketi gururla temsil ediyoruz” dedi.

BABA ZULA DA SAHNE ALACAK

Sziget Festivali’nde Türkiye’yi temsil edecek bir diğer isim olan Baba Zula ise 14 Ağustos Salı günü festivalin en büyük sahnelerinden World Stage’in kapanışını yaparak önemli bir başarıya imza atacak.

Her yıl 500 bine yakın müzik tutkununun katıldığı Avrupa’nın en büyük müzik ve sanat festivali Sziget Festivali bu yıl da aralarında Arctic Monkeys, Dua Lipa, Gorillaz, Kendrick Lamar, Kygo, Lana Del Rey, Mumford & Sons, Shawn Mendes’in olduğu dünya yıldızlarını ağırlıyor.

Sözcü

Flesch István: Emlék: muszlim ima a kölni dómban – Könyv: Hitler muzulmán ágyútölteléke

Bizonyára vannak, akik még pontosan emlékeznek arra a különös napra. Sőt mostanában mind gyakrabban gondolnak vissza rá, és nem csak a Rajna-parti városban és környékén, hanem egész Németországban és azon túl is. Pedig nagyon régen volt, több mint ötven éve. „Egész Köln felbolydult” – írták akkor a lapok –, de ennek okát nem a vidám farsangi előkészületekben jelölték meg, hanem mert a gótikus katedrális hihetetlen újdonsággal szolgált: azért, hogy ősi falai között megtarthassák saját istentiszteletüket, megnyitotta kapuit egy olyan idegen hitfelekezet hívei előtt, amit a történelem során sokszor a „hitetlenek” vallásának bélyegeztek. Muzulmánok katolikus templomban most először ülhették meg nagy ünnepüket. Ez azért is fontos változás volt, mivel néhány évvel korábban a katolikus egyház még erősen ellenezte, hogy Aachenben mecsetet építsenek iszlám tanulók számára.

            Amikor a kölni munkások és alkalmazottak 1965. február 3-án reggel munkába siettek, a dóm közelében fölöttébb meglepő látványban volt részük. Sokan meg is álltak, hogy jobban szemügyre vehessék török vendégmunkások csoportjait, amint hónuk alatt imaszőnyeggel igyekeznek mielőbb bejutni a kölni dómba…

           Az északi templomhajókban ugyanis több száz mohamedán ünnepelte a ramadán iszlám böjti hónap végét. A törökök a templom kőkockáira kiterített szőnyegeiken, fejüket Mekka felé meghajtva mormolták imáikat. Az istentiszteletet egy imám vezette – keresztény jelképek, keresztek, oltárok és szobrok árnyékában. Azok, akiknek nem tellett imaszőnyegre, magukkal hozott újságokon térdepeltek, „mégpedig ugyanott, ahol 1147-ben Clairveaux-i Szent Bernát prédikált a második keresztes hadjáratra készülőknek” – jegyezte meg a Kölnische Rundschau. A tekintélyes újság riportere eme 1965. február 3-áról olyan napként emlékezett meg, mint amely „felkerült a vallástörténet lapjaira”.

            A katolikus templom hatalmas belterét betöltötte az imádkozó török muzulmánok minduntalan felharsanó Allahu akbar! Isten a legnagyobb! kiáltása, majd az imám hálát mondott a dóm káptalanjának befogadásuk testvéri gesztusáért. Távozóban a vendégmunkások személyes köszönetnyilvánításként pénz dobtak a hívőknek kitett perselybe, s ezzel a közadakozásukkal ők is a kölni dóm renoválását szolgálták.

            A dómban megtartandó muzulmán-török szertartáshoz előzetesen a székesegyház káptalanja adta meg a szükséges engedélyt a vendégmunkások szervezetének. Teljes egyetértésben Josef Frings kölni bíboros-érsekkel, aki egyike volt az akkor folyó II. vatikáni zsinat progresszívnak tekintett reformépítő zsinati atyáinak. S aki ott ilyen szellemben többször is hallatta szavát a római katolikus egyház eme történelmi jelentőségű és előremutató tanácskozásán. Méghozzá ékes és hibátlan, bár erős és ízes Rajna-vidéki német kiejtéssel fűszerezett latin nyelven. Ez a zsinat – Frings bíboros tevékeny közreműködésével – valóban egyháztörténeti mérföldkő lett a muzulmán valláshoz való viszony elmélyítése tekintetében is. A zsinati atyák úgy méltatták a muzulmán hívőket, mint akik az egyistenhitük alapján egyetlen személyes Istent imádnak, s „akik közel állnak hozzánk vallási értelemben és az emberi kultúra számos egyéb vonatkozásában is”. Pápai körlevél is hirdette, hogy a katolikusok elismerésére érdemes mindaz, ami a „muzulmánok Isten iránt tanúsított tiszteletében igaz és jó”.

            Reá bízott otthoni nyája körében azonban a nagy tudású német főpásztor elsősorban nem teológiai ismereteinek gazdagságával, hanem lelkipásztori hivatásának gyakorlásával fejtette ki a legnagyobb hatást, és tett szert ritka népszerűségre – menekültek befogadójaként, segélyszervezetek alapítójaként, nélkülöző szegények és hadifogságból hazatértek gyámolítójaként. A háború alatt környezetében a zsidóüldözést égbekiáltó jogtiprásnak bélyegezte, s elítélte a deportálásokat. A Gestapo állandóan figyeltette is, többek között papi besúgóival, de közkedveltségére való tekintettel nem nyúltak hozzá. A nácik irányította sajtó azonban 1942-ben nem adhatott hírt érsekké történt felszenteléséről, ezért a hívők apróhirdetések útján tájékoztatták egymást az eseményről.

            A népi nyelvi leleményesség az érsek családi nevéből hálából főnévi igenevet alkotott: ugyanis a háború utáni nagy nyomorúság és éhínség idején, 1946. szilveszteri szentbeszédében jó előre feloldozta a lopás bűne alól mindazokat, akik elemi létfenntartásukhoz a vasútállomásokon megdézsmálják a szén- és élelmiszer-szállítmányokat. S ezt a mintegy hivatalos egyházi engedéllyel folytatott életmentő tevékenységet a kedvezményezettek immáron nyugodt lelkiismerettel „fringsen”-nek, vagyis fringsezésnek kezdték nevezni.

            A kölni dómban imádkozó törökök ötvenhárom évvel ezelőtti nevezetes muzulmán szertartásáról a napokban megjelent egy fénykép a Der Spiegelben, de a fenti történet ismertetése nélkül, és csak illusztrációul szolgált egy interjúhoz. A megszólaltatott személyiség a magát németnek valló Aladin El-Mafaalani integrációkutató, korábban egyetemi tanár, jelenleg az észak-rajna–vesztfáliai család- és integrációügyi minisztérium osztályvezetője. Szegény szír arab munkáscsaládból származik, a maga erejéből, szorgalmából emelkedett fel és érvényesült a német társadalomban. Karrierje iskolapélda. Elismert tudós és tanulmányszerző. Prof. Dr. El-Mafaalani nyilatkozatának ez a kulcsmondata: „Németországban az integráció egészében véve jól sikerül, sőt azt mondhatnám, hogy jobban minden korábbinál.”

            Szavai olyan időpontban hangoztak el, amikor menekültek és hazájukból elvándorlók 2015-ben megkezdett tömeges befogadása nyomán a magas politika síkján is némelyek erőteljesen vitatni kezdték Christian Wulff volt szövetségi elnök Berlinben és Ankarában 2010-ben egyaránt hangoztatott álláspontját, amely szerint az iszlám is ugyanúgy hozzátartozik Németországhoz, miként a kereszténység is kétségkívül hozzátartozik Törökországhoz, hiszen ez utóbbi világvallás gyökerei Anatóliáig nyúlnak vissza. Az immár közhivatalt viselő szír gyökerű professzor megállapításának alátámasztására felhoz számos olyan kiemelkedően sikeres és népszerű német közszereplőt, főként a médiából, aki bevándorlók sarjaként futott be tüneményes pályát. Ilyen például Dunja Hayali asszony, a ZDF Das aktuelle Sportstudio műsorvezetője, aki iraki keresztények, káld anya és ortodox apa gyermeke, vagy az ARD Tagesthemen műsorának moderátora, Ingo Zamperoni, aki olasz származású. Törökországi születésű ellenben Serdar Somuncu, az egyik legnépszerűbb német kabarettista, humorista, parodista, színész, zenész és író. Átütő sikersorozatát többek között azzal alapozta meg, hogy Egy tömeggyilkos hagyatéka címmel országos turnén olvasott fel Hitler Mein Kampf című könyvéből maga által kiválasztott és kommentált részleteket, kimutatva és nevetségessé téve a mű belső ellentmondásait. Műsorával 1428 alkalommal összesen több mint 250 ezres hallgatóságot vonzott.

            Szintén török gyökerű az egyik legtöbbet foglalkoztatott és többszörösen kitüntetett, nemzetközi hírű színésznő, Sibel Kekilli és nem utolsósorban az Arany Medve-díjas Fatih Akin világhírű filmrendező. A professzor nem említett külföldi gyökerű más kiválóságokat azoknak a német törököknek vagy más nemzetiségűeknek hosszú listájából, akik a német társadalom legkülönbözőbb egyéb területein – irodalomban, tudományban vagy sportban – alkottak kiválót. Mi ellenben még egy jellemző vonatkozásban röviden folytatjuk a sort. Főként a parlamenti szócsaták hőseiként hírnevet szerzett olyan baloldali pártpolitikusokkal, mint amilyen Cem Özdemir, a Zöldek pártjának volt elnöke, törökországi cserkesz apa és török anya gyermeke, valamint az apai ágon perzsa Sahra Wagenknecht asszony, a kiváló közgazdász, filozófus és publicista, A Baloldal pártja parlamenti csoportjának vezetője. A kiváló szónok, akinek nyilatkozataiért szinte verseng a német sajtó, egyetemi tanulmányai végén A fiatal Marx Hegel-értelmezése című disszertációjával doktorált. Köztudott, hogy hosszú ideig élettársa volt, ma már felesége Oscar Lafontaine volt SPD elnöknek, akit 1990 tavaszán megtámadott és egy ajándék virágcsokorból orvul előrántott késsel életveszélyesen megsebesített egy elmeháborodott nő. E sorok írójában élénkén él még a jelenet, mikor a Bonn-tulpenfeldi sajtóház emeleti folyosóján egy feldúltan érkező német kollégától döbbenten értesültünk a merényletről.

Tarik Demirkan: Törökország útkeresése

Úgy tűnik, hogy a török líra múlt heti vesszőfutásának vége. Az egy hét alatt történt közel 30%-os rohamos értékvesztés után a líra valamennyire összeszedte magát, és az USA szankciók kihirdetése után kezdődő lejtmenet egyelőre végét ért.

Ebben a javulásban nyilvánvaló szerepe volt annak, hogy a török vezetés megtette a nemzetközi pénzpiacok által követelt intézkedéseket: egyrészt ismét hivatalos nyilatkozatok hangzottak el a szabadpiac sérthetetlensége és a Nemzeti Bank független működése, valamint a tőkemozgások és a devizabetétek állam által garantált biztonsága mellett. Ugyanakkor bár Erdoğanék látszatra ellenezték a kamatemelést, a török Nemzeti Bank a kereskedelmi bankokra vonatkozó bonyolult szabályozása keretében – és csendben – 18%-ról 28%-ra emelte 2 éves állami kötvények hozamát. Mindez megtette hatását, és megállt a török líra lejtmenete.

Emellett nem szabad elfelejteni a katari 15 milliárd dolláros befektetési ajánlatot, amely –  úgy tűnik – a megtépázott török bank és pénzügyi szektor megerősítése céljából érkezik.

Akkor vége van a török válságnak? Nem! A kép csalóka! A válság be volt kódolva és még mindig be van kódolva a török gazdaság szerkezetébe. Erre figyelmeztettek hónapok óta az elemzők. Most azt történt, hogy Törökország elkerülte államcsődöt.

Ennek tudatában van a török vezetés is. A növekvő infláció, makacs devalváció, a magánszektor által halmozott devizahitelek ijesztő mérete erre figyelmezteti Ankarát is. Kell egyfajta konszolidáció.

Washington kontra Ankara

A bajt tetőzi az Egyesült Államokkal való politikai konfliktus. Látszatra Donald Trump kiállt egy evangelista lelkész szabadon engedése mellett, aki közel 2 éve van török börtönben. Bár a tiltakozások hatására házi őrizetre enyhítették a lelkészt sújtó intézkedést, de Washington nem elégszik meg ezzel, és az Ankara által terroristának kikiáltott amerikai lelkipásztor szabadon engedését követeli.

Ez az egész tulajdonképpen a jéghegy csúcsa, mert a háttérben a két ország viszonyát terhelő konfliktusok állnak, amelyeknek a lényege, hogy Törökország a külpolitikájával veszélyezteti az USA közel-keleti stratégiáját. Vagy ha Törökország felől közelítünk:  az USA közel-keleti politikája veszélyezteti a török nemzetbiztonságot. Ugyanakkor az Irán elleni embargó figyelembe nem vételét, az orosz légvédelmi rakétarendszer-vásárlást vagy a kurdok elleni intézkedéseket lehet további példaként emlegetni.

Ankara közeledik Brüsszelhez

Tehát a NATO két fő szövetségese között mélyülő konfliktus immár nem titok.

Ennek nyilvánvalóan lesznek hosszú távú következményei. Ankara is tudatában van ennek a figyelmeztetésnek. Ezért van az, hogy az utóbbi időben Ankara ismét elővette EU-kártyát.

Erdoğan a napokban zajló látogatásában megint kedves arcát mutatja Merkelnek, akit nem olyan régen Hitlerhez hasonlított. Vagy udvarol Macronnak, akit két hónapja a politikában zöldfülűnek minősített. Hogy teljes legyen a kép, közben török börtönökből kiengedtek 2 görög határőrt, akik tavaly a közös határ mentén véletlenül török földre tévedtek; és szintén kiengedték Taner Kilicet, az Amnesty International szervezet törökországi vezetőjét, aki puccstámogatás vádjával közel másfél éve börtönben volt, és akinek a szabadon engedése érdekében még AP határozat is született.

Hektikus török külpolitika

De vajon meddig lesz sikeres ez a hektikus török külpolitika? Ugyanis Ankara az elmúlt években szinte minden szomszédjával és a régióban jelen lévő minden világhatalommal nagyon komoly konfliktusba keveredett. Ezek között volt olyan is, amikor csak az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni, hogy veszélyes fegyveres összecsapásokba mélyedjen. Az orosz gép lelövése, az iraki és szíriai katonai beavatkozások, az EU elleni kirohanások, az izraeli fenyegetések, az egyiptomi beavatkozási kísérletek és most az egyre érlelődő amerikai konfliktus mind-mind jele annak, hogy Ankara nem rendelkezik hosszú távú külpolitikai stratégiával.

Kulcsszó: bizalomébresztés

Nyilvánvaló, hogy Ankara rövid távú érdekek által vezényelt külpolitikai váltásai hitelvesztést okoznak és megakadályozzák, hogy közép és hosszú távon megbízható partnerként tekintsenek rá.

Így megérkeztünk elemzésünk kulcsszavához: a bizalomhoz.

Törökországnak bizalmat kell ébreszteni önmaga iránt a világgazdaság, illetve a világpolitika terén.

A stabilitás elérése érdekében végrehajtandó konszolidáció is csak akkor érhető el, ha akár belföldön, akár külföldön bizalmat ébresztő politikával párosul.

 

Tarik Demirkan – a Türkinfo főszerkesztője

 

Török objektív: Ara Güler – aki Salvador Dalít, Pablo Picassót, Alfred Hitchcockot is fotózta

„A fényképezés nem tudja megváltoztatni a világot, de meg tudja mutatni, különösen akkor, amikor az épp változik.” Marc Riboud (1923)

Sorozatunkban olyan fotósok szerepelnek, akik képeikkel változó világunkat mutatják be. Lássuk a világot az ő lencséjükön át, mert sokszor olyat is meglátnak, amit mi nem.

Ara Güler 1928-ban Isztambulban született. Gimnáziumi tanulmányai mellett a Muhsin Ertuğrul színházi tanfolyamokon tanult, miközben a filmkészítés minden területén munkát vállalt filmstúdiókban, mert a jövőben rendezőként vagy drámaíróként kívánt dolgozni.

1950-ben kezdte az újságírást az Új Isztambul lapnál, és ugyanakkor folytatta az Isztambuli Egyetem Gazdaságtudományi Karát.

Az alcímben szándékosan nem írtam a fotóművész megjelölést, ahogy sok más pályatársa esetében. Ő így vall magáról: „Fotóriporter vagyok. A fényképnek nincs szüksége művészetre. A fotó történelem. Te rögzíted a történelmet egy gépen, a világ vizuális történetét írod.”

1958-ban a Time-Life, a Paris Match és a Der Stern magazinok számára vállalt fotóriporteri feladatokat a Közel-Keleten. 1954-ben a Hayat magazin fotórészlegének vezetőjeként kezdett dolgozni.

1953-ban megismerkedett Henri Cartier-Bresson francia fotóssal, és Párizsban belépett a Magnum ügynökség tagjai közé. Az Egyesült Királyságban megjelent „Fotósok Évkönyve” a világ legjobb hét fotósa közé sorolta. Ugyanabban az évben American Society of Media Photographers (Médiafotósok Amerikai Szövetsége) egyetlen törökként tagjai közé fogadta.

1962-ben Németországban – nagyon kevés fotós egyikeként – a „Leica Mestere” címet nyerte el. Svájcban A kamera című magazin különszámot szentelt munkásságának.

Műveit kiállították és kiadták többek között:

  • 1964-ben az USA-ban kiadott „Fiatal Törökország” albumban
  • 1967-ben Kanadában a „Betekintés az emberek világába” című kiállításon
  • 1967-ben a Japánban kiadott „A világ fotója” albumban
  • 1968-ban New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumának „A színes fotózás tíz mestere” című kiállításán
  • 1968-ban Németországban, Kölnben a Fotokina elnevezésű vásáron
  • 1970-ben „Törökország” nevű fényképalbumban Németországban
  • 1971-ben a Skira kiadó megbízásából az „Hagia Sophia” című könyv képeit fotózta
  • Picasso 90. születésnapjára a Skira kiadó gondozásában megjelent könyv képeit készítette
  • 1975-ben az USA-ban, majd vándorkiállításként számos országban bemutatott „Kreatív amerikaiak” című kiállításon
  • 1979-ben a Török Újságírók Szövetsége által rendezett „Fényképes levelezés” című versenyének fődíját nyerte el
  • 1980-ban fényképeiből album jelent meg a Karacan kiadó gondozásában

„Ha nem vagy ember, az élet nem lehetséges. Ezért vannak emberek mindig az én fényképeimen. Ha egy ember elveszíti a szeretet érzését, semminek semmi értelme. A legfontosabb az emberi szeretet. Minden attól függ. Ha jelen van az ember szeretete, a fotó is rendben lesz. Mert minden, így a fotózás is az emberekért van. Szeretet nélküli ember, ember nélküli fotó nincs” – mondja a fotós.

Mindenközben a Magnum ügynökség munkatársaként fotóriportokat készített olyan személyekről, mint Ismet Inönü, Winston Churchill, Indira Gandhi, John Berger, Bertrand Russel, Bill Brandt, Alfred Hitchcock, Ansel Adams, Imogen Cunningham, Salvador Dalí és megannyi más híresség. Leghíresebb munkája a fotóriport Picassóról, aki arról volt híres, hogy nem szívesen állt fotósok kamerája elé.

„Ha én magam próbálkoztam volna, nem találkoztam volna Picassóval. Nem engedett embert a maga közelébe. Egyébként nem festene. A mi kiadónk adta ki a könyvét. A főnököm egyben a barátom is. Ha nem viszel el hozzá, nem beszélek veled – ezt mondtam neki.  Így jutottam oda. Picasso is megkedvelt engem. Ennyi fotót készítesz rólam, akkor én is megrajzolom a te képed – mondta. Van egy eredeti Picasso Törökországban, az én otthonomban.” – meséli a fotós.

Évekig dolgozott a Mimar Sinan építményeiről készített fotóin, melyeket 1992-ben Franciaországban, az USA-ban és Angliában is kiadtak „Sinan, Architect of Soliman the Magnificent” címen. Fotói számos más fényképalbumban is megjelentek törökországi és nemzetközi kiadók révén.

Fényképekről, fényképészről szubjektíven

A fent leírt élettörténet és munkásság szinte felfoghatatlan életművet jelent. Fotóriporterként Földünk – átlagember számára – idegen pontjain járni, olyan hírességek portréját elkészíteni, akik lábnyomukat hagyták világunk számos területén, nagyon tiszteletreméltó. A fotósról készített kutatásaim során azonban engem az Isztambulról készített képei nyűgöztek le, legyen szó az 50-es években készített fekete-fehér vagy a napjainkhoz közelebbi időszak színes fotóiról.

Ami számomra, amatőr fotós számára feltűnt képein, az az ember és város egysége, együtt élése, technikailag pedig a különleges vágástechnikája. Sok esetben nem szabályos arányokban vágja képeit. Feltételezem, ezzel is a képei tartalmára kívánja a hangsúlyt helyezni.

 

Ez a kiválasztott és itt bemutatott sorozat csak 10 kép egy hatalmas életműből. Mindenképpen javaslom további fényképek megtekintését a fotós saját honlapján. Mindenkire más-más kocka fog olyan hatással lenni, amennyire rám ez a tíz kép volt.

Közöttük van Güler kedvence is. Így vall róla: „Az ember szereti minden munkáját, de biztosan van, ami számára is különleges. Sirkeciben készített fotóm ilyen. Imádom a képemet, ahol a lovas kocsit húzza a kocsis a sirkeci villamos előtt. Pont a megfelelő pillanatban készített felvétel, és én is éppen éber voltam, hogy elkészítsem. Ez egy pillanatnyi cselekedet. Ha egy másodpercet kések, nem lenne a fénykép. Egy perc egy fotósnak nagyon hosszú idő. Ezt csak azok tudják, akik ismerik a műfajt. A régi isztambuli fényképek fontosak. Ha nem készítettem volna el, nem lennének. Megakadályozza Isztambul eltűnését az, hogy elkészültek a fotók a régi Isztambulról. Nincs ő maga, de van fénykép róla.”

A cikkben szereplő képek és információk forrásául szolgált, illetve további csodálatos fotókat nézhetünk meg a művész saját honlapján: www.araguler.com.tr

Fotók és anekdoták forrása:

http://www.leblebitozu.com/19-gormeniz-gereken-fotografiyla-ara-guler-ve-anilari/

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo

 

Washington még több büntető intézkedést szabhat ki Ankarára

Ha Törökország nem bocsátja szabadon a lelkipásztort

Az Egyesült Államok még erőteljesebb büntető intézkedéseket szabhat ki Törökországra, ha nem bocsátja szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort – jelentette ki a csütörtöki kabinetülés után újságíróknak Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

A tárcavezető a két évvel ezelőtt letartóztatott és néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezett amerikai baptista tiszteletes “gyors szabadon bocsátását” szorgalmazta. A várható további büntető intézkedések részleteiről azonban nem szólt.

A török hatóságok 2016 nyarán, a puccskísérlet után tartóztatták le a több mint húsz éve Izmirben élő tiszteletest (akinek a felesége egyébként magyar). Azzal vádolták meg, hogy kémkedik az Egyesült Államok javára, valamint tagja és aktív segítője az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának, amelyet Ankara a puccs hátterében sejt. Brunson tiszteletes mindig következetesen cáfolta a vádakat. Csaknem két esztendeig tartó börtön után néhány héttel ezelőtt házi őrizetbe helyezték, ám a szabadon bocsátásáról Ankara hallani sem akar.

Washington gazdasági szankciókat foganatosított Törökország ellen, büntető vámokat szabott ki a török acél-, és alumíniumipari termékekre, valamint augusztus elején büntető intézkedésekkel sújtott két török kormánytagot is: a belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét.

Donald Trump amerikai elnök telefonon is egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel, és török külügyi delegáció is tárgyalt a napokban Washingtonban, de nem történt előrelépés az ügyben.

Szerdán egy török fellebbviteli bíróság elutasította a lelkész kérelmét a házi őrizet megszüntetésére és az ellene hozott utazási tilalom megsemmisítésére.

Donald Trump a csütörtöki kormányülésen is szóba hozta Andrew Brunson ügyét, és ismételten azt hangsúlyozta, hogy a lelkész “nagyon is ártatlan ember”.

Forrás: magyarhirlap.hu

Kép: nypost.com