2018. június 24.

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

Vasárnapi utazások: Autóimádók paradicsoma Torbalıban

A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.

Izmir megye Torbalı városában található Key múzeum elég közel van ahhoz, hogy Izmirből egynapos kirándulásra induljunk oda. A Key múzeum egy nem akármilyen autómúzeum. Nemcsak a gépkocsirajongók számára, hanem azok számára is, akik az autók világán keresztül szeretnének egy kis időutazást tenni.

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a belépésünktől kezdve a teljes itt töltött idő alatt egy varázsvilágban járunk. Nem telünk be a látvánnyal, a kidolgozott részletekkel, az élménnyel, hogy itt lehetünk. Legalább egy, de inkább két órát kell arra szánnunk, hogy mindent megnézhessünk.

A klasszikus autók és motorkerékpárok, amelyeket Murat és Selim Özgörkey izmiri üzletemberek gyűjtöttek össze, 2015-től tekinthetők meg 7 ezer négyzetméteren. A létesítményen belül 130 autó és 40 motorkerékpár, 2.550 autóembléma, autós motívummal készült sálak gyűjteménye és 3.000 modellautó került kiállításra. A modellek gyártási éve 1800-tól 2015-ig terjed.

A gépjárműveken kívül 1950-es évekből származó benzinállomás és az 1900-as évek elejétől 1960-ig használt benzinpumpák is megtekinthetőek.

Külön teremben kerül bemutatásra 3.000 autómakett, így még azokat a márkákat, színeket, modelleket is megnézhetjük, melyek valós méretben nincsenek kiállítva a múzeumban. A szobába vezető alagutat pici játékautók díszítik, melyeket így a gyerekek még meg is érinthetnek.

A “Batmobile” és a “Batcycle” járművek az 1966-os Batman film eredetije alapján készültek, és a gyűjtemény legjelentősebb elemei közé tartoznak. Nagyon népszerűek a gyerekek, de még a felnőtt filmrajongók körében is.

Engem leginkább az apró részletek kidolgozása nyűgözött le. Bizonyára óriási szakértelem és türelem kell ahhoz, hogy egy autó ennyire tökéletesen, részleteiben is felújított legyen, és ennyire fényesen csillogjon minden alkalommal, amikor csak ott járunk.

A múzeum weblapja: http://www.keymuseum.com/

Címe: Çapak Mah. Özgörkey Cad. No:5 Torbalı / İZMİR

Telefonszáma: (0232) 850 35 35

Nyitva tartás: szerda – vasárnap 10.00-17.00

Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo

Válaszúton Törökország

Sorsdöntő választást tartanak vasárnap Törökországban. A tét óriási – talán ez az utolsó esély az erdogani diktatúra megszilárdításának megakadályozására.

HARCI HÉV Erdogan nem várta meg 2019 novemberét, most akar győzni, amíg lehet FOTÓ: AFP/BULENT KILIC

Külföldön publikáló török szerzők még ezen a héten is sok kérdőjellel írtak a vasárnapra időzített törökországi parlamenti és elnökválasztásról. A Mérce által is közölt, eredetileg az amerikai Jacobin Magazine-ban megjelent írás szerzői, Güney Işıkara közgazdász, Alp Kayserilioglu filozófus-történész, valamint Max Zirngast független író hét eleji cikkükben leszögezték: „A június 24-ig hátralévő napok kétségkívül eseménydúsak lesznek. Akármi történjen is addig, az biztos, hogy a harc a választás éjszakáján sem fog véget érni.”

Külföldi törökök
Ebben a kampányban sem Németországban, sem Ausztriában, sem Hollandiában nem tarthatott népgyűlést Erdogan. A külföldön regisztrált török szavazók száma több mint három millió. Erdogan népszerűsége az ő köreikben is meghaladja a 40 százalékot.

Recep Tayyip Erdogan kormányzásának tizenöt éve, de főképp az utóbbi évek eseményei azt igazolják, Ankarában bármi megtörténhet, az elnök semmitől sem riad vissza teljhatalma biztosításáért. Már eleve az előrehozott választás megrendezése is ezt szolgálja. Eredetileg 2019 novemberében került volna sor a voksolásra, ám a gazdasági-geopolitikai kontextus nem kedvez Erdogan ambícióinak. A török líra mélyrepülése, a felgyülemlett adóssághalmaz, a munkanélküliség fokozódása kritikus méreteket kezdett ölteni, bizonyítva az erdogani gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatatlanságát. A 2016 júliusi puccskísérletet követő megtorláshullám, amelynek nyomán több mint százezer ember veszítette el munkahelyét, és több tízezren kerültek koholt vádakkal börtönbe, az elnyomás és megfélemlítés elhatalmasodása, az állandósított szükségállapot, az immár nem is takargatott diktatúra, az ország nemzetközi elszigetelődése, valamint az a tény, hogy a szomszédos Szíriában már de facto megszálló erővé vált a török hadsereg, mind-mind Erdogan pozícióit veszélyezteti. Az államfő az utolsó száz méteren előrehozott választással próbálja menteni a menthetőt és a demokratikus, szabad választás látszatának fenntartásával bebetonozni hatalmát. Ez a voksolás azonban aligha nevezhető szabadnak. A feltételek egyenlőtlenek, a teljes államgépezet Erdogannak és a kormányzó AKP-nak dolgozik, szabad média gyakorlatilag már nem is létezik Törökországban, amely mára a legtöbb bebörtönzött újságíróval is büszkélkedhet.

Az előrehozott választás ötletét látszólag a “török KDNP”, az ultranacionalista konzervatív MHP, Erdogan szövetségese vetette fel. A javaslatra azonnal lecsapott az elnök, aki minden magyarázat nélkül június 24-re írta ki a kettős voksolást.

Felmérések szerint első fordulóból nem tud abszolút többséget szerezni Erdogan, az AKP többsége is inog, komoly esély mutatkozik az ellenzéki győzelemre.

Izmirben az ellenzék jelöltje Muharrem Ince milliós tömeg előtt beszél

Ellenzéki kormányalakításra viszont aligha. Ahhoz be kell jutnia a parlamentbe a kurd HDP-nek, a bejutási küszöb azonban 10 százalék, a hatalom pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne jöhessen össze. Ám ha be is jut a kurd párt, akkor is szükség volna az MHP-ből kivált, kurdbarátnak nem mondható Ily párt, a szociáldemokrata CHP és a HDP szoros együttműködésére, ami az előzmények ismeretében aligha valószínűsíthető. A 2015-ös választás tükrében pedig megkockáztatható, hogy ha netalán így alakulna, Erdogan „segít” a helyzeten.

Részletek>>>

TÖRÖK SZTÁRCSAPAT IRÁNYÍTÁSÁT VESZI ÁT PHILLIP COCU! – HIVATALOS

Rendkívül sikeres négy esztendőt követően távozott a holland élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (Eredivisie) szereplő PSV Eindhoven éléről Phillip Cocu, akinek a helyét a klub korábbi kiválósága, Mark van Bommel veszi át. Természetesen Cocu sem marad állás nélkül, hiszen ő pedig idén nyártól a Fenerbahce kispadján láthatjuk…

 

 

 

 

 

 

Phillip Cocu három esztendőre szóló szerződést írt alá Fenerbahce együttesével – számolt be róla a klub hivatalos weboldala. A holland szakember annak a Aykut Kocaman helyét örökölte meg, aki már másodszorra irányíthatta a török sztárcsapatot, az első érája sikeresebbnek bizonyult a másodiknál, hiszen 2010 és 2013 között bajnoki címet és két Török Kupát is nyert a Fenerrel.

>>>fociclub

 

Yelpaze kurabiye (Legyező süti) – Szegedi Ági

Hozzávalók:

3 lap baklavához való yufka tészta (réteslap is jó, abból 6 lap kell, mivel kisebb)
5 dkg olvasztott margarin
10 dkg étcsokoládé
1-2 ek étolaj
Őrölt, sótlan pisztácia
Kókuszreszelék

A tésztából egy lapot terítsünk ki deszkára. Kenjük le az olvasztott, de már nem meleg margarinnal, majd tegyünk rá egy másik lapot. Ezt a lapot is kenjük le margarinnal. Amennyiben réteslappal dolgozunk, hosszában vágjuk félbe, majd ismét felezzük meg, azaz négy csíkot készítünk. Ezeket keresztben is vágjuk ketté, így összesen 8 db tésztacsíkunk lesz. (Ha yufka tésztánk van, több darabba is vághatjuk, mert az nagyobb.)

Mindegyik tésztacsíkot harmonikaszerűen hajtogassuk össze, az aljától kb. 1,5-2 cm-re tűzzük meg félbe tört fogpiszkálóval. A felső részt legyező formájúra húzzuk szét, majd helyezzük tepsibe. 180°-ra előmelegített sütőben kb. 5-7 perc alatt süssük meg, még melegen húzzuk ki a fogpiszkálót belőle.

Olvasszunk csokoládét vízgőz fölött, keverjük hozzá az étolajat. Mártogassuk bele a legyezők nyitott végét, majd nyomjuk bele az őrölt pisztáciába, illetve a kókuszreszelékbe. Kis időre tegyük hűtőbe, hogy megdermedhessen a csokoládé. Nagyon gyors vendégváró sütemény.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Egy török popénekesnő is meghalt egy diszkó előtti lövöldözésben

A negyvenéves Hacer Tülü nevű popénekesnő is meghalt abban a lövöldözésben, ami egy török éjszakai klub előtt történt a tengerparti Bodrum városában, írja a német Bild.

Hacer Tülü a barátaival állt a diszkó bejárata előtti sorban hajnalban. Éppen a belépőt akarták kifizetni, amikor egy férfi több lövést adott le a sorban állókra.

Folytatás >>>
Forrás: index.hu

A vízforraló lett az Erdoğan által üldözött újbaloldal választási jelképe

Sikeresen vezeti elnökjelölti kampányát a török hatóságok által 20 hónapja lefogott, azóta pedig érdemi vádemelés és bírósági eljárás nélkül az edirnei szigorított börtönben tartott baloldali HDP (Népek Demokratikus Pártja- Halkların Demokratik Partisi) társelnöke, Selahattin Demirtaş. Pozitív hangvételű, ismét több millió kisebbségi és többségi törökországi fiatalt megmozgató választási kampányuk részben máris keresztülhúzta a török kormány számításait. Recep Tayyip Erdoğan ugyanis arra számított, az ellenzéki vezér egyszerű terroristázása, támogatói démonizálása végleg elhallgattatja majd a pártot.

Ez nem következett be, ugyanis amikor Erdoğan tavasszal meghirdette, hogy a török választások eddigi történetében egyedülálló módon előrehozott elnök- és nemzetgyűlési választás is lesz az országban június 24-én, a HDP még szabadlábon lévő vezetői bejelentették, a bebörtönzött társelnököt indítják elnökjelöltként. Tudták, jogilag még az ankarai legfelsőbb bíróság sem tud majd a döntésbe belekötni, hiszen, ugyan az ügyészség a 45 éves, zaza kurd származású jogvédőt beszédei miatt a „terrorista Kurdisztáni Munkáspárt támogatásával” vádolják, hivatalosan még csupán két bírósági meghallgatására került sor, jogilag tehát előzetesben van.
Demirtaş és pártja ezért végül kiharcolták, hogy a bebörtönzött vezető a köztévén is kapjon műsoridőt, múlt vasárnap milliókat buzdított nyíltan a „bántalmazó, harmadosztályú megyei hivatalnokokból álló” kormány elleni ellenállásra, figyelmeztetve az összes török választót arra, hogy június 24-e szerinte „az utolsó esély arra, hogy Törökország ne induljon el az egyszemélyi diktatúra” felé vezető úton.

A beszédet követően hétfőn a New York Times közölte Demirtaş angolra fordított üzenetét  is a börtönből, amelyben beszámolt arról, hogyan korlátozzák fogvatartása idején még alapvető emberi jogait is. Vicces momentumként ekkor meséli el azt a történetet, hogyan ijedtek meg börtönőrei attól, hogy fogsága ellenére Twitter-fiókja 2017 szeptemberében ismét aktív lett. Mint elmesélte, arra gyanakodtak, hogy Demirtaş valahogyan becsempészett egy okostelefont a cellájába ezért tüzetesen átkutatták azt.

„azonban csak egy vízforralót találtak, ezzel készítjük el reggeli teánkat. Amikor őreim megbizonyosodtak róla, hogy ez a vízforraló nem használható twittelésre, végül elhitték, hogy a fiókomat kinti párttársaim üzemeltetik.”

A történet eredeti, Twitteres megjelenése után a vízforraló és a bilincs, mint szimbólumok egyre több helyen tűntek fel Instagramon, a kormány által erősen figyelt Twitteren és a házak falán is – az a HDP-vel való szolidaritás jelévé változott át.

Folytatás

Forrás: merce.hu

Törökország saját szakembereit juttatja többséghez az ásatást végző külföldi régészcsoportokban

A Törökországban ásatást végző külföldi régészcsoportok legalább 51 százalékát török szakembereknek kell alkotniuk a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium utasítása értelmében – írta csütörtökön a Hürriyet török napilap.

Az intézkedés a Törökország területén található ókori romvárosokban zajló feltárásokat érinti, összesen 32 ásatást.

A kulturális tárca arra kérte az ásatások vezetőit, hogy munkatársaik névsorát legalább 51 százalékban török állampolgárokból állítsák össze, különös tekintettel a régészekre, antropológusokra, művészettörténészekre, restaurátorokra, építészekre és fényképészekre.

Az intézkedés következtében mintegy 600 török dolgozik majd a külföldi csoportok ásatásain.

A Hürriyet kiemelte: német, olasz, amerikai, belga, svájci, francia, japán és kanadai egyetemek engedélyhez kötötten már az Oszmán Birodalom idején is folytathattak régészeti ásatásokat.

A külföldi csoportok először a külügyminisztériumhoz nyújtanak be kérelmet, majd a jóváhagyás után a kulturális minisztériumhoz fordulnak engedélyért. A török hatóságok minden feltárás mellé biztost jelölnek ki, aki az ásatási szezon után jelentést küld a minisztériumnak a talált leletekről. A korábbi években a kutatócsoportok csak az ásatáson dolgozók neveit voltak kötelesek tudatni a minisztériummal.
A török vezetés a közelmúltban már arról is rendelkezett, hogy az ásatásvezetők helyetteseinek török állampolgároknak kell lennie.

A Hürriyetnek nyilatkozó minisztériumi képviselői elmondták: “minden országnak megvannak a maga régészeti módszerei, de a török szakemberek ezekből nem tudnak profitálni. A külföldiek ásatásain a törökök általában csak egyszerű munkásként vagy a háttérben dolgoztak. Szeretnénk utat nyitni a tudományos fejlődés, a török régészet és annak nemzetközi integrációja előtt, valamint szeretnénk biztosítani archeológus, művészettörténész és antropológus polgártársaink foglalkoztatását.”

A tisztségviselők példaként említették a nyugat-törökországi Izmir tartományban található Efes (ókori nevén Epheszosz) romváros esetét, ahol a több mint egy évszázada ásatásokat folytató osztrák csoportok egyetlen török régészt sem képeztek ki. “Ezen szeretnénk változtatni, képzett szakemberekre van szükségünk” – tették hozzá.

Forrás: webradio.hu

Az állami média szinte kizárólag a kormány üzeneteit fújja

Alig kapnak megszólalási lehetőséget az ellenzéki jelöltek a török médiában a vasárnapi választást megelőző kampányban. Csak elvétve találni nem kormánypárti sajtófelületet, az állami média pedig szinte kizárólag az Erdogan-kabinet üzeneteinek ad teret.

Ritka pillanat a török állami tévében, amikor egy ellenzéki jelölt kampánybeszéde kerül műsorra. A vasárnapi választásokra készülve egyre látványosabb a kormánypárti túlsúly a médiamegjelenésekben, és nem nehéz észrevenni, hogy Recep Tayyip Erdoganék maguk alá gyűrték szinte a teljes török sajtót.

„Törökországban a média siralmas állapotban van. Megadták magukat, letérdeltek. Az újságok szalagcímeit Erdogan írja. Ő és a csapata dönti el, aki beszélhet a tévében, és milyen hosszan” – közölte az ellenzéki CHP elnökjelöltje.

A török médiafelügyelet Reuters-nek nyilatkozó munkatársa szerint a kormánypárt sajtó-monopóliuma lehet a legnagyobb akadálya annak, hogy a hétvégi parlamenti- és elnökválasztás valóban szabad és tisztességes legyen.

„Vagy a kormánypárthoz tartozol, vagy halott vagy. A tévécsatornák ezzel a dilemmával szembesülnek. Néhány bátor csatorna kivétel, de a média 90 százaléka kormánypárti tartalmat sugároz” – mondta Ismet Demirdogen, a Rtük török médiafigyelő tagja.

A török médiában érzékelhető aránytalanságokra a Transparency International is felhívta a figyelmet, és közzétettek egy elemzést arról, hogy az állami televízió esti híradójában melyik elnökjelölt mennyi adásidőt kapott május 4. és június 13. között.

„Recep Tayyip Erdogan 158 perc adásidőt kapott, Muharrem Ince 59 percet, Meral Aksener 30 percet, Selahattin Demirtas pedig mindössze 3 másodpercet, egy vágóképben” – ismertette az összesítést Oya Özarslan, a szervezet törökországi vezetője.
A kurd kisebbség pártját vezető Demirtas egyébként éppen előzetes letartóztatásban van, és a börtönből kampányol, miközben várja az ítéletet a koncepciós perben, amiben akár 142 évre is ítélhetik, mert a kormány által koholt vádak szerint a pártja valójában egy terrorszervezet.

Forrás: hirtv.hu

A sürgősségin dolgozó török orvosok több mint háromnegyedét bántalmazzák

A sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok 78 százalékát bántalmazás érte az elmúlt egy évben a Törökországi Sürgősségi Ellátók Egyesülete szerint – írta a Hürriyet című török újság.

Legújabb kutatása során az egyesület 713 sürgősségis orvost kérdezett meg.

A felmérésben részt vevők 78 százalékát bántalmazták az elmúlt egy évben, 66 százalékuk pedig arról számolt be, hogy nem is egy esetben érte őket atrocitás.
A megkérdezettek 31,1 százalékával szemben alkalmaztak kifejezett fizikai erőszakot, ami további 29,3 százalék esetében visszafogottabb formában – például lökdösődés – valósult meg.

A sürgősségin dolgozó orvosok 36 százalékának a személyes tárgyait vagy kórházi felszerelését is megrongálták. Míg 5,6 százalékukra lőfegyverrel vagy szúró- és vágóeszközzel támadtak, 1 százalék esetében az inzultus odáig fajult, hogy szexuálisan is zaklatták.Basak Bayram docens, az egyesület igazgatótanácsának tagja rámutatott:

erőszakot nem a betegek, hanem a hozzátartozóik alkalmaznak gyakrabban, akik általában tudatában is vannak tettüknek. Ezek az emberek nem rendelkeznek elegendő információval a sürgősségi ellátással kapcsolatban, de az elvárásaik magasak, és az orvosokat tekintik a gondok kizárólagos felelősének.

A kimutatás alapján a sürgősségin dolgozó doktorok 8 százalékát minden műszakban, 28,2 százalékát pedig majdnem minden műszakban éri atrocitás. A bántalmazás leggyakoribb formái a sértés és a fenyegetés. Az állami kórházak orvosai 6,5-szer annyi inzultusnak vannak kitéve, mint magánkórházi társaik.

A doktorok 91,4 százaléka azt mondja, hogy a sürgősségi osztály bejáratánál nincsenek meg a megelőző óvintézkedések. A bántalmazott orvosok 49,6 százaléka folytatja munkáját, mintha mi sem történt volna, nagyobb részük azonban értesíti az egészségügyi minisztériumot a történtekről. 33 százalékuk ügy döntött, hogy rövid szünetet tart a munkájában, 37,2 százalékuk pedig a bűnüldöző szerveknél tett panaszt.

Az orvosok 97,2 százaléka gondolja úgy, hogy a jogszabályok elégtelenek az erőszak megfékezéséhez.

A török Háziorvosok Egyesületeinek Szövetsége felhívására a minap sok orvos és nővér feketébe öltözött, hogy így tiltakozzon az egészségügyi dolgozók bántalmazása ellen.

Forrás: 24.hu

Újabb országok a vámháborús fronton

Az Európai Unió után India és Törökország is vámokkal válaszolt az amerikai intézkedésekre, Kína pedig készen áll az újabb lépésekre, ha szükséges.

Törökország 267 millió dollár értékű amerikai importáru vámját emeli meg; az érintett termékek közé tartozik a szén, a papír, a dió, a dohány, a rizs, a whiskey és az autók

– számolt be a CNN. A lépést az ankarai kereskedelmi minisztérium azzal magyarázta, hogy nem sikerült érdemi haladást elérni a kétoldalú tárgyalásokon. Törökország tavaly az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb acélbeszállítója volt 1,7 millió tonnával; ez az ország acélexportjának 11 százaléka.

Kína teljes mértékben felkészült, hogy mennyiségileg és minőségileg azonos mértékben válaszoljon az esetleges újabb, 200 milliárd dollár értékű terméket fenyegető amerikai vámok bevezetésére – közölte a kereskedelmi minisztérium szóvivője, miközben újabb két ország jelentett be válaszintézkedéseket. India megemelte egy sor, az Egyesült Államokból származó agrártermék – például az alma, a mandula, a csicseriborsó, a lencse és a dió –, valamint a vas és az acél vámját. Az ország már korábban bepanaszolta a Világkereskedelmi Szervezetnél Washingtont az acél- és alumíniumiport-vámok megemelése miatt – emlékeztetett a Reuters. Az új vámtételek egyes termékek esetében elérik a 70 százalékot, és egy részük azonnal, a többi augusztus 4-én lép életbe.

Az Európai Unió által 2,8 milliárd dollár értékű amerikai árura kivetett védővámok ma lépnek életbe, a kanadaiaké július 1-jén. Mexikó is bejelentett már hasonló intézkedéseket, és Japán is fenntartja magának a jogot a válaszlépésekre, bár döntés még nem született.

A Deutsche Bank elemzői szerint ha Donald Trump elnök beváltja fenyegetését, akkor az újabb 200 milliárd értékű kínai árura kive­tett pótvám 0,2-0,3 százalékponttal csökkentheti az amerikai GDP-növekedést. Gregory Daco, az Oxford Ecomonics brit gazdasági-pénzügyi elemzőház vezető közgazdásza ennél nagyobb, 0,3-0,4 százalékpontos növekedési kiesést becsül. A már életbe léptetett, 32,5 milliárd értékű árura érvényes tarifák 0,15 százalékponttal emelhetik a maginflációt az Egyesült Államokban.

Az acéliparban már meg is vannak a következmények: vizsgálatot indított az amerikai kereskedelmi minisztérium annak kiderítésére, miért emelkednek az árak a márciusban kivetett 25 százalékos vámot meghaladó mértékben. A melegen hengerelt acél ára például a határidős piacon elérte a tonnánkénti 902 dollárt, ami 53 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Ez nyilvánvalóan nem az importvámok, hanem az iparág egyes szereplői részéről megnyilvánuló antiszociális viselkedés következménye

– mondta Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt.

Forrás: www.vg.hu