2018. december 12.
Türkinfo Blog

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

Most lehet bliccelni,

az ellenőrök nem figyelnek.

Forrás: Türkey.Home

Videó: a török bíró a nézésével rakta helyre a dühöngő játékost

A török bajnokságban a legtöbb futballista már megtanulta, hogy Firat Aydinus játékvezetővel nem érdemes leállni veszekedni.

A bíró hozzáállásáról sokat elmond, hogy előző tíz meccséből négyen kiosztott legalább egy piros lapot, de volt olyan találkozó, ahol háromszor került elő a zsebéből a piros kártya.

A brazil Allano Lima azonban még nem tanulta meg a leckét, és a 0–2-re végződő Bursaspor–Antalyaspor találkozón nekirontott Aydinusnak az egyik ítélete után.

A vége az lett, hogy a bíró meg sem szólalt, de a nézésével néhány másodperc alatt helyre rakta a dühöngő játékost…

Forrás és videó: www.nemzetisport.hu

Újra hiánytalan a „Cigánylány” mozaik

Törökországnak sikerült visszaszereznie a „Cigánylány” néven ismert ókori mozaik hiányzó darabjait az Amerikai Egyesült Államoktól, így a mozaik most már teljes egészében megtekinthető.

A töredékek egy közel 2000 éves mozaik darabjai, ami egy fiatal lány portréját ábrázolja. A lány igéző szemei a Törökország keleti részén található Gaziantep szimbólumává váltak.

A mozaik darabjait még az 1960-as években csempészték ki Törökországból, egy amerikai egyetemnek adták el, és mostanra az amerikaiak beleegyeztek, hogy visszaadják.

A térségben dolgozó régészek a mozaikot 20 évvel ezelőtt fedezték fel, miközben a Nagy Sándor által alapított és az i. sz. 3. században lerombolt ókori város, Zeugma régészeti feltárását végezték.

A mozaiknak azonban több részlete is hiányzott, melyeket valószínűleg kicsempésztek az országból.

Az értékes darabok végül az ohiói Bowling Green Állami Egyetemhez kerültek, az amerikaiak 35 000 dollárért vásárolták meg annak idején. A tárgyalások – melyeket Törökország már 2012 óta folytatott velük, hogy visszaadják a darabokat – végül sikerrel jártak. Az egyetem és a Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium között létrejött megállapodást idén májusában írták alá, ennek értelmében az Egyesült Államok 12 mozaikdarabot ad vissza Törökországnak.

A megkerült mozaikdarabokat 2018. december 8-án ünnepélyes keretek között mutatták be a gaziantepi Zeugma Mozaikmúzeumban. A mostani bemutatást követően a darabokat visszateszik eredeti helyükre a nagyméretű mozaikon belül.

Forrás: BBC, Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Új hagyományokkal, köztük egy magyarral és egy törökkel bővült az UNESCO szellemi kulturális örökség listája

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága Port Louisban tanácskozott 2018. november 26. és december 1-je között. A mauritiusi fővárosban tartott ülésen a résztvevők 40 hagyomány jelöléséről döntöttek.

November vége óta a szellemi kulturális örökség része a 12 mondából álló Dede Korkut könyv és a kékfestés hagyománya is.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezményt 2003-ban fogadták el. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, előadóművészeteket, ünnepi rítusokat, társadalmi gyakorlatokat, régi tudományágak tudásanyagát tartalmazza.

A Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium közleménye szerint Dede Korkut öröksége egységet képez a törökül beszélő országok között.

Ezzel az újabb örökséggel már 17-re nőtt az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek törökországi listája.

Dede Korkut könyve 12 hőskölteményt, legendát, történetet és 13 hagyományos zenei alkotást tartalmaz, amelyek a generációk között szájhagyomány útján terjedtek.

Az UNESCO honlapján ez olvasható róla: „Dede Korkut minden történetben legendás figuraként, bölcs egyéniségként van jelen, olyan bölcs, akinek szavai, zenéje a születés, házasság és halál hagyományaihoz kapcsolódik.

Ki volt Dede Korkut?

Dede Korkutot a török világ „bölcs ősének” tekintik. Úgy vélik, hogy a Kayı és a Bayat Oguz törzsek leszármazottja. A feltételezések szerint i.sz. 570. és 632. között élhetett, Mohamed próféta idején. Őt tartják az összes török törzs ősének. Neve gyakran szerepel a türk elbeszélésekben és népmesékben.

A halhatatlan népi hősök epikus harcát követhetjük nyomon a történetekben, melyek a török történelemről szólnak, a kánokat dicsőítik és a török erkölcsi törvények is megjelennek bennük. Dede Korkut meséi dicsérik a jót, miközben bírálják a rosszat. Minden történet végén maga Dede Korkut is megjelenik, amikor az oguz törzsek verseit és bölcs szavait olvassák.

Történeteinek középpontjában általában a török törzsi háborúk, a béke, a család, az oktatás, az erkölcsi értékek és az emberek állnak.

Több szeldzsuk török, perzsa és oszmán török történelmi műben is megemlítik Dede Korkutot, vagy a mű többi szereplőjét. Első fennmaradt írásos emléke 1305-ből való. Residüddin ilkán vezér perzsa nyelvű beszámolója, melyben elbeszéli Korkut származását, valamint élete történetét. Európában elsőként Adam Olearius (1603-1671) útleírásában olvashatunk, aki követként utazott keletre, és egy ottani szóbeli beszámolót rögzített.

Dede Korkut alakja megjelenik számos török nép hagyományában is. Egyik motívum a „sírját kereső Korkut Atya”, melyben a hős a halál elől menekülve álmában mindenhol a számára ásott sírokat látja. Egy másik mondában Korkut Atya kultúrhéroszként feltalálja a kobozt, valamint a tamburát. Több helységnév-magyarázat is fűződik a nevéhez. Többek között a kirgiz Manasz eposzban is megemlítik.

A könyv eredeti kiadására 1815-ben bukkantak Drezdában, Kitab-ı Dede Korkut Ala Lisan-ı Taife-i Oğuzhan (Dede Korkut könyve az oguz nép nyelvén) 12 elbeszélést tartalmaz, melyek arab nyelven íródtak és máig a Drezdai Könyvtárban található. 1944-ben Törökországban is előkerült egy töredék, erre az isztambuli Topkapı szeráj könyvtárában leltek rá, majd 1950-ben a Vatikáni Apostoli Könyvtárban is felfedeztek belőle egy példányt, ez a második kiadása lehet, amelyben 6 történet szerepel.

A drezdai kéziratról különböző filológiai megfontolások alapján úgy tartják, a 14-16. század között keletkezhetett. Maguk a mondák keletkezésüket tekintve sokkal korábbiak lehetnek, valószínűleg jóval az oszmán kor előttiek, gyökereik pedig az iszlám hitre áttérést megelőző időkbe nyúlnak: török tudósok szerint 8-12. századiak, egyes nyugati kutatók szerint akár időszámításunk előttiek is lehetnek.

Törökországban elsőként 1916-ban jelentette meg nyomtatásban (arab betűkkel) Kilisli Rifat, majd (immár latin betűs átírásban) 1838-ban Orhan Saik Gökyay címmel, melyet mai török nyelvre is lefordított. 1958-ban Muharrem Ergin török kutató készítette el a mű első kritikai kiadását, melyhez 1963-ban szótárt és nyelvtant is mellékelt. 1958-ban Joachim Hein németre, 1974-ben Geoffrey Lewis angolra fordította. Magyarul több helyen is megjelentek részletek a műből. Első teljes fordítását Adorján Imre és Puskás László készítette el, amely 2002-ben látott napvilágot.

A kékfestés hagyománya

forrás: orientpress.hu

A Blaudruck/Modrotisk/Kékfestés/Modrotlač, rezerv eljárású dúcnyomás és indigó textilfestés Európában című multinacionális felterjesztést a 24 tagú nemzetközi bizottság november 28-án vitatta meg és egyhangú támogatás mellett vette fel a szellemi kulturális örökségek közé.

A közös felterjesztés elkészítésében Magyarország mellett Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia vett részt.

Magyarországon jelenleg öt aktív kékfestő műhely működik, legtöbbjük családi hagyományt követve és ma is generációról generációra átadva a szakmai tudást. A tiszakécskei-szentendrei Kovács, a tolnai Horváth, a győri Gerencsér-Tóth, a bácsalmási Skorutyák és a nagynyárádi Sárdi kékfestőműhely képviseli a magyarországi kékfestő kismesterséget. A szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag a műhelyeken belül lehetséges.

A festőmesterség elterjesztése Európában a flamandokhoz köthető, akik már a 8. századtól folytatták a mesterséget. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, míg Magyarországon először 1608-ban kezdte meg működését. A 20. század elején közel 400 műhely működött a történelmi Magyarország területén. Hazánkban egyedülálló módon a kézi és a gépi technológia egymás mellett, párhuzamosan maradt fent. Napjainkban a pápai Kékfestő Múzeum és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredeti kékfestő műhelyeket mutat be teljes berendezéssel és eszközkészlettel.

A szellemi kulturális örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Kodály-módszer, a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat, valamint a kékfestés hagyománya.

Forrás: mandiner.hu, dailysabah.com, ich.unesco.org, unesco.hu, hu.wikipedia.org

Kollár Kata – Türkinfo

Megszépült a minaret és -környezete

A minaret felújítása 2017. május 15-én vette kezdetét, az átadást akkor még 2018 tavaszára ígérték. A munka némiképp elhúzódott, Európa legészakibb minaretjét december 4-én adták vissza a közönségnek, cserében viszont nem csak a torony újult meg, hanem a környezete is.

A minareten zajlott munkák eredménye kevésbé lett látványos, ám a beavatkozás annál hasznosabbnak és halaszthatatlanabbnak számított. Az emlékmű állapota folyamatosan romlott, felújítását évek óta sürgették már a szakemberek és félő volt, hogy elvesztheti egy pótolhatatlan értékét Eger. Erre szerencsére nem került sor, talán az utolsó pillanatok egyikében megjelentek a viccesen kinéző támaszok, állvány rejtette el a tornyot, hogy a titokzatosságban megerősítsék az alapzatot, kicseréljék az elhasználódott köveket. Az “új” minaret egy árnyalatnyival világosabb lett az elődjénél, ezen túl más látványbéli változás nem történt – nyilván nem is kellett volna, a legfontosabb, hogy már stabil lábon áll az építmény.

A város régóta rebesgette, hogy tervezik az emléket körülvevő apró tér rehabilitációját is, a torony felújítása után szerencsére erre is sor került. Végül emiatt nyithat ki csak jövőre a látványosság. Túlzott izgalmakat a tér felújítása sem hozott magával, noha ez már elbírt volna valami modern meglepetést. Könnyű úgy okosnak lenni, hogy pontosan mi sem tudjuk megmondani, hogy mit lehetett volna elképzelni ide, ám tény, hogy maradt bennünk némi hiányérzet. A múlt és jelen ügyes ötvözése lenyűgözően tud hatni, lerágott csontként tökéletes példa erre a Louvre üvegpiramisa. Ha nem is ilyen méreteket vártunk, azért Eger is tovább mutathatott volna a térkövek egyszerű újrarakásánál. Izgalom végül nem lett, de a tér esztétikai értéke így is nagyságrendekkel javult, panaszunk hát nem lehet. Főleg, hogy itt is egy, a fürdőnegyednél látott folyamathoz van szerencsénk. A térfelújítás egy hosszú folyamat záró akkordja volt, korábban már megújult itt a Bartakovics Béla Művelődési Központ és az Irgalmasok kápolnája is. A munkák végére egy komplett új utcaképet kaptunk.

Folytatás

Forrás: www.egrinapok.hu

Kutsal Taç artık ait olduğu yerde!

Macaristan’ın başkenti Budapeşte’de ”Sultan Süleyman’ın Elinden Kutsal Taç” konulu fotoğraf sergisi açıldı. ABD’den 40 yıl önce geri alınan Macar krallarının taktığı “Kutsal Taç”, sadece bir süs ya da mücevher değil hukuki bir özellik sağlaması nedeniyle çok önemli.

 

 

Budapeşte Yunus Emre Enstitüsü (YEE) Merkezinde, Macar sanatçı Karoly Szelenyi’nin fotoğraflarından oluşan ”Sultan Süleyman’ın Elinden Kutsal Taç” konulu sergi sanatseverlerle buluştu.

Açılışta konuşma yapan Macaristan’ın eski Ankara Büyükelçisi Janos Hovari, Macar krallarının taktığı “Kutsal Taç”ın, Osmanlı Devleti’nin 1529 yılındaki Macaristan seferinde Osmanlı Padişahı Kanuni Sultan Süleyman’ın eline geçtiğini söyledi.

MÜCEVHER DEĞİL HUKUKİ BİR ÖZELLİK
Seferde Küçük Bali Bey’in Kutsal Taç’ın korunduğu şehir olan Vişegrad’ı aldığını ve tacı Budin’e götürdüğünü kaydeden Hovari ”Sultan daha sonra Janos Szapolyai’nin pozisyonunu güçlendirmek için tacı kendisine teslim etti. Günümüze kadar ulaşan bilgilere göre de Kanuni Sultan Süleyman ve yöneticileri, Macar krallarına takılan Kutsal Taç’ın sadece bir süs ya da mücevher olmadığını, hukuki özelliğe sahip Macar devletinin sembolü olduğunun farkındaydılar” diye konuştu.

Devamı

Macaristan’da sendikalar ‘köle yasası’na karşı yürüdü

Macaristan’da sendikalar ‘ köle yasası’ olarak adlandırılan hükümetin çalışma saatlerini düzenleme planını protesto etti.

 

 

 

Budapeşte hükümeti geçtiğimiz hafta çalışanların yıllık mesai saatlerini 250’den 400’e çıkaran tasarı için düğmeye bastı.

Budapeşte’de parlamento binasına yürümek isteyen yüzlerce gösteri güvenlik güçleri tarafından engellendi.

Yönetim yatırımcıların ihtiyaçlarını karşılamak için emek esnekliği gerektiğini savunuyor ve bu kapsamda çalışma koşullarını değiştirmeyi planlıyor.

Plana karşı çıkan sendikalar yeni durumda tek kazananın şirketler olacağını savunuyor.

Nüfusu yaşlanan Macaristan’da işçi açığı bulunuyor. Göçmen karşıtlığıyla bilinen Victor Orban yönetiminin bu açığı potansiyel yabancı işçiler yerine, iş yasasında değişikliğe giderek kapatmaya çalıştığı belirtiliyor.

Devamı

Kemer’e yeni kardeş şehir

ANTALYA, (DHA) – KEMER Belediyesi, Macaristan’ın Körmend Belediyesi ile kardeş şehir protokolü imzalayacak.

 

 

Macaristan’ın Körmend Belediye Başkanı İshtvan Bebesh, Kemer Belediyesi’ni ziyaret etti. Belediye Başkan Vekili Semih Top ve Başkan Yardımcısı Kemal Yüksel ile görüşen Belediye Başkanı İshtvan Bebesh, Kemer ilçesi ile kardeş kent olmak üzere talepte bulundu.

KEMER’E KARDEŞLİK ZİYARETİ

Macaristan Körmend Belediye Başkanı İstvan Bebesh, meclis üyesi Daniel Molnar ile Ukrayna’nın Yuzhny kenti Belediye Başkan Yardımcısı İyacheslan Shayakubov, Kemer Belediyesi’ni ziyaret etti. Başkan Vekili Semih Top ve Başkan Yardımcısı Kemal Yüksel ile görüşen Başkan Bebesh, Körmend’in 775 yıllık geçmişe sahip, küçük ama güzel ve gelişmiş bir kent olduğunu kaydetti.

Devamı

Nincs rá szó, mit hagyott ki a török játékos

Már csak a gólvonalat kellett volna kicselezni.

A török Denizlispor játékosa, Burak Calik ziccert hibázott a Genclerbirligi elleni másodosztályú bajnokin (0-0). Amit kihagyott, arra holnapig kereshetnénk a további szavakat… inkább mutatjuk:

Forrás és videó: rangado.24.hu