2019. március 26.
Türkinfo Blog

Törökország turisztikai bevétele jelentősen nőtt a második negyedévben

A július 31-én kiadott hivatalos közlemény szerint – az elmúlt időszakhoz képest – Törökország turisztikai bevétele jelentős mértékben nőtt.

Törökország turisztikai bevétele az év első három hónapjában még 3,4 milliárd dolláros csökkenést mutatott, ez 17,1%-os visszaesés volt az előző évhez képest. Ezzel szemben
az év második negyedévében a bevételek elérték az 5,4 milliárd dollárt, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 8,7%-os növekedést jelent. Ez derül ki a Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) legfrissebb adataiból.

A külföldi vendégek száma 16,3%-os emelkedést mutat májusban, ami 2,89 millió főt jelent, melynek jelentős részét az orosz turisták teszik ki. Európából közel 1,1 millió turista érkezett májusban, ami a tavalyi évhez képest 20%-os csökkenést jelent.

A TÜİK adataiból az is kiderül, hogy a második negyedévben az egy főre eső átlagos költés 611 dollár volt, a külföldiek esetében ez 570 dollárt, míg a külföldön élő török állampolgárok esetében 845 dollárt jelent.

A törökök külföldi utazásai 18,3%-os emelkedést mutatnak az év második negyedévében, 2016 azonos időszakához viszonyítva, ez 8,9 millió fős emelkedést jelent.

A látogatók 86,6%-a külföldi volt, és az országba érkezett turisták 13,4%-a külföldön élő török állampolgár.

A vizsgált negyedévben a külföldre utazó törökök száma 12,7%-os növekedést mutat, ez 2,3 millió főt jelent. Egy főre eső átlagos költésük 604 dollár volt.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Onur Toparlak: Mavi gözlü dev

Şiir :    Nâzım Hikmet
Müzik: Onur Toparlak

Yaşar Güvenir: Sensiz Saadet Neymiş

Yaşar Güvenir
Énekes
Született: 1929. december 29., İzmir, Törökország
Meghalt: 1998. január 10., Isztambul, Törökország

Wikipédia törökül

Yedi Karanfil: Sarı gelin

Facebook

Dalszövegek (sajnos nem mindegyik szöveg érhető el)

Török wiki

Kenan Doğulu: Baş harfi ben

Kenan Doğulu (ejtsd: [kenan doulu], Isztambul, 1974. május 31. –) török popénekes, dalszerző. Ő képviselte Törökországot a 2007-es Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinki-ben, és negyedik helyezést ért el Shake It Up Shekerim c. dalával.

További információk itt.

Redd: Mutlu Olmak İçin

A Redd egy 1996-ban alakult török rockegyüttes. Tagjai két testvérpár: Doğan Duru (vokál), Güneş Duru (háttérvokál, gitár), Berke Hatipoğlu (háttérvokál, gitár) és İlke Hatipoğlu (zongora, szintetizátor).

További információk itt.

Gripin: Sen Gidiyorsun

Info magyarul linkekkel

Ahmet Kaya – Günaydin Annecigim (Dardayim)

Ahmet Kaya legendás malatyai kurd énekes. 1957-ben született Malatyaban a család ötödik gyermekeként.

Török, azeri és kurd nyelven énekelt.

Néhány népszerű dala: Ayrılık Vakti, Söyle, Ağladıkça, Oy Benim Canım, Birazdan Kudurur Deniz, Arka Mahalle, Kum Gibi, Nereden Bileceksiniz, Hani Benim Gençliğim, Yakarım Geceleri and Şafak Türküsü.

1999. február 10.-én a SHOW TV zenei díjátadó gáláján az év énekesévé választották.

Száműzetésben halt meg 2000-ben Párizsban.

MFÖ: Bodrum Bodrum

İlhan Şeşen – Neler Oluyor Bize

Bengü – Sahici

Renaud Garcia-Fons & Derya Turkan Silk Moon duet

Egy kicsit más zene, egy kicsit más érzés. Jazz. Török zenésszel.

Derya Türkan 1973-ban született Isztambulban. Az isztambuli Technikai Egyetem török zenei állami konzervatóriumban végzett 1995-ben.

Hat albuma jelent meg eddig, az utolsó kettő a francia – spanyol basszistával. A video az utolsó, Silk Moon (2014) című albumukból van.

Angolul a bio

Facebook

Yeni Türkü – Fırtına

1978 óta működő együttes, számos albumuk jelent meg és sok koncertet tartottak. Stílusukban keveredik a hagyományos török és modern zene, valamint tradicionális hangszereket is használnak, mint pl. az oud, a baglama, a kemence a qanun és a gitár. A világ számos országának hangzásvilága és neves együttesek előadásmódja tükröződik zenéjükben, mint például az Inti Illimani.

Vezető énekesük Derya Köroğlu, azonban az együttes tagjai folyamatosan cserélődtek az évek folyamán.

Töbebt róluk angolul illetve törökül.

Honlapjuk, illetve facebook oldaluk.

İncesaz – Kalbimdeki Deniz /Ahraz..

Az Incesaz együttes 1996-ben Murat Aydemir, Derya Türkan és Cengiz Onural közreműködésével alakult. A zenészek klasszikus török hangszereken játszanak. Sajátságos hangvételű dalaikban harmónikusan ötvöződik a hagyományos török zene (melyben főszerepet játszik a “saz” és a hegedű) a kortárs dallamokkal és a modern popzenével.
Az együttes tagjai:Akın Aral (basszusgitár), Cengiz Onural (gitár, buzuki, Cura), Murat Aydemir (dob, lant), Taner Sayacıoğlu (kanun), Türker Çolak (davul), Volkan Hürsever (nagybőgő), Emre Erdal (klasszikus hegedű), Ezgi Köker (ének), Bora Ebeoğlu (ének), Derya Türkan (klasszikus hegedű), Dilek Türkan (ének)
Eddig nyolc albumuk jelent meg:
Eski Nisan (1999)
İkinci Bahar (2000)
Eylül Şarkıları (2002)
İstanbul’a Dair (2004)
Mazi Kalbimde (2005)
Elif (2007)
Kalbimdeki Deniz (2009)
Yollar (2011)
Geçsin Günler” (2014)

MFÖ – Hep Yaşın 19

Egy olyan együttes, aki megfogott a hangnemével, és engem nagyon emlékeztet Chris Rea-ra. Lehet, hogy éppen ezért kedveltem meg.

MFÖ, azaz Mazhar-Fuat-Özkan, bővebben: Mazhar Alanson, Fuat Güner and Özkan Uğur.

Hivatalos oldaluk ez: http://www.mfo.com.tr/

Háromtagú trió, mely 1984-től aktív napjainkig. Mintegy 14 lemeze jelent meg. Pop – rock jellegű zenét játszanak.

Türkinfo’da yeni dönem başlıyor

11rollup.2-121x300Değerli Okur!

Sitemiz bugünden itibaren tamamen yenileniyor.

Modern ve kolayca kullanılabilen bir site haritası ve daha kaliteli bir içerik Türkinfo’nun yayın hayatında yeni bir dönemin işareti. Yedi yıllık bir geçmişe sahip olan Türkinfo böylece “çocukluk dönemini” geride bırakmış oluyor ve çağdaş beklentilere daha da yanıt vererek Türk Macar ilişkileri alanında referans yayın organı olma işlevini yerine getirmeye devam ediyor. „Bir tutam Macaristan – Egy csipet Törökország” sloganımızın da kanıtladığı gibi bundan böyle de hem Türkiye’nin ve hem de Macaristan’ın toplum ve kültür hayatının her alanından size bilgiler ulaştırmaya devam edeceğiz.

Bundan yedi yıl önce Türkinfo Macarlara gerçek Türkiye’yi, Türklere de asıl Macaristan’ı anlatmak için yola çıktığında aslında bu alanda yalnız sayılırdık. Bugün artık “Türk Macar dostluğu” her iki ülke açısından hükümet düzeyinde de öne çıkarılan bir strateji haline geldi. Bu durum bizi memnun etmekle birlikte, yaptığımız işin ağırlığını daha iyi hissetmemize de neden oluyor. Çünkü bu ortam kısa vadeli politik etkilerden uzak durmayı öngören Türkinfo yayın ilkelerinin önemini daha da arttırıyor.

Türkinfo’nun yayın ilkelerini bir daha hatırlatmakta yarar var:

Bağımsızız, ancak tarafsız değiliz. Çünkü halklar ve kültürler arasındaki dostluğa ve uluslararası insan haklarına saygı gösterilmeden insanoğluna layık bir geleceğe ulaşamayacağımızı düşünüyoruz.

Çağdaş düşünce akımlarından ve teknik yeniliklerden yanayız, ancak geleneklere de saygı duyuyoruz, çünkü zorla kesintilere uğratılmamış ve barışçıl bir toplum arzuluyoruz.

Her alanda diyalog talep ediyoruz. Çünkü diyalogla çözülemeyecek toplumsal ve tarihsel sorun olmadığını düşünüyoruz, ancak diyalog sürecinde de adaletten taviz verilemeyeceği kanısındayız.

Ve son olarak da sivil toplumsal ilişkilerden ve kar amacı gütmeyen örgütlenmelerden yana olduğumuzu vurguluyoruz. Çünkü Türkinfo deneyiminin de kanıtladığı gibi insanların gönüllü katkılarla kendilerini ilgi duydukları alanda var etmelerinin inanılmaz enerjiler yaratacağını düşünüyoruz.

Değerli okur! Bizim açımızdan okurlar asla sıradan ve pasif bir kitle değildi. Türkinfo şimdiye kadar da siteyi ve tüm faaliyetlerini okurlarına dayanarak gerçekleştirdi. Çünkü okurlarımız hep yanımızdaydı ve aktif varlıklarıyla bize güç verdiler.

Umarız bu bundan sonra da böyle olur.

Okurlarımızın düşünce ve önerileri bizim için bundan sonra da yol gösterici olacaktır.

9 Nisan 2015, Budapeşte

Tarık Demirkan

Türkinfo Yayın Yönetmeni

Light in Babylon – Istanbul

A Light in Babylon különböző kultúrák és népcsoportok egyesülése: izraeli énekesnő (Michal Elia Kamal) iráni gyökerekkel, török santür (cimbalom) – játékos (Mete Ciftci), francia gitáros (Julien Demarque), valamint együtt zenélnek különböző országokból származó muzsikusokkal (Törökország, Franciaország és így tovább.)

Ez az együttes munka 2009 elején indult, amikor két utazó, Michal és Julien találkoztak. Később, 2010-ben elhatározták, hogy visszatérnek Isztambulba és megalapítsák azt, amit ma “Light in Babylon” néven ismerünk. Ekkor fordultak a népzene felé és írtak saját dalokat valamint találkoztak Mete Ciftci-vel. Azóta együtt játsznak barátaikkal az ismert isztambuli utcákon és kávéházakban.

Első demoalbumukkal 2010 májusában jelentkeztek, majd a másodikkal 2011 novemberében. Jelenleg első albumuk stúdiófelvételén és harmadik albumukon dolgoznak.

Honlap

Facebook oldal

İlhan İrem – Hoşgeldin Kadınım (1979)

Candan Erçetin-Bahar

Kibariye Ah Istanbul

Berksan ft.Hande Yener – Haberi Var Mı?

Kütahya’nın kardeş şehri Avrupa’nın Kültür Başkenti

pecs4Peç, sakin, kargaşasız, trafiksiz ve sadece 150 bin nüfuslu bir şehir. Ama ne şehir! Bir peri sihirli çubuğu ile dokunup, bu şehirde zamanı dondurmuş. Hiç kimse (bir Türk’ün asla anlayamayacağı vatandaşlık terbiyesiyle) asırlar öncesinde inşa edilen binalara bir çivi olsun çakmamış, dokunmamış, yıkıp yerine yenisini yapmamış, üzerine kat çıkmamış. Böylece Batı Roma, Osmanlı, Gotik, Barok ve Rokoko üslupları doğa afetlerinin dışında hiçbir tahrifata uğramadan bu güne kadar gelebilmiş. Avuç içi kadar bir kent, her biri pırlanta taşı değerinde binalarıyla bir açık müze oluşturuyor, sokaklarında dolaşanlara bir insanlık ve medeniyet dersi veriyor. Peç’de gezerken ortaçağdan bu güne, tarihin içinde dolaşıyorsunuz.

BİRARADA YAŞAMA KÜLTÜRÜ KÖK SALMIŞ

Hayat Peç’de 6 bin yıl önce Keltler ve İliryalılarla başlamış. 2’nci yüzyılda Roma İmparatorluğu’nun sonra da sırasıyla Hun, Ostrogot nihayet Frankların eline geçmiş. Macarların burada resmen bir devlet kurmalarının belgeli tarihi, 23 Ağustos 1003, fakat ülke sonradan çok işgal görmüş. Sırbistan’la savaşmış, 16 – 17’inci yüzyıllarda, 150 sene boyunca Osmanlı İmparatorluğunun parçası olmuş. “Bin atlı akınlarda çocuklar gibi şendik/ Bin atla o gün dev gibi bir orduyu yendik/ Geçtik Tuna’dan bir yaz günü kafilelerle”, diye mısralar döşenmiş Yahya Kemal, Mohaç seferi için ama 1780’de Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’na devretmişiz aldığımız yerleri.

1. Dünya Savaşı sonrasında, Avusturya- Macaristan İmparatorluğu’nun da çökmesiyle, Macaristan nihayet özgürlüğüne kavuşmuş. Peç’in geçmişinde böyle gamlı günleri var ama şehrin kültürel kaderi, tarihinden hep çok daha parlak olmuş. İlk üniversitesini 1367, ilk kütüphanesini 1774 yılında kurmuş. Bu gün 34 bin öğrencili, 10 fakülteli üniversitesi, sanatın tüm alanları kapsayan ve sürekli düzenlenen kültür etkinlikleriyle çağdaş ve hareketli bir şehir. Aynı zamanda, değişik etnik ve dini grupları hiç ayırım yapmadan kucaklamasıyla da ünlü. Çünkü çok işgal görmüş. Peç’de Macarların yanı sıra Şvaplar, Sırplar, Hırvatlar, Müslüman Boşnaklar ve Yahudiler yanyana ahenk içinde yaşayabiliyor. Yahudi veya Müslüman çocukların devam ettiği okulların önünde onları muhtemel saldırılara karşı korumak üzere bekleyen polis araçları olmadığı gibi, değişik inançlara sahip dini ibadet yerlerini de yüksek duvarlarla korumaya almaya gerek görmüyorlar. Çünkü kimse ötekinin inancına karşı husumet beslemiyor. İnsanlar huzurlu, mutlu ve özgür, bu şehirde.

İNANÇLARI BULUŞTURAN SZCEHENYI MEYDANI

Bizim Taksim Meydanı’mıza tekabül eden Szcehenyi Meydanı’ndaki Gazi Kasım Paşa Camii’nin damında İslamı sembolize eden yarım ayın üzerinde bir haç var, tam önünde de 1713’de yaptırılan Holy Trinity Meryem Ana heykeli. Meydanın bir başka köşesinde Macarları Türkler’in boyunduruğundan kurtaran milli kahramanları Janos Hunyadi’nin koskocaman bir heykelini dikmişler. Ama daracık sokakları ve cumbalı minik evleriyle Peç’in en romantik mahallesi olan Tetye’nin adının, Türklerin burada tekke olarak kullandıkları bir mekandan geldiğini de inkar etmiyorlar, tıpkı 16. Yüzyılın sonlarında, “aziz” olarak kabul ettikleri Baba İdris adlı Osmanlı âliminin türbesini hâlâ korudukları ve anısını saygıyla yâdettikleri gibi.

Peç’in sokakları ve meydanları kahvehanelerle, barlarla, lokantalarla dolu. Sokaklarda müzik yapan öğrenci grupları dolaşıyor. Özellikle hafta sonları bir üniversite şehri olduğu için, yollar eğlenen gençlerle dolup taşıyor. İstanbul’da nasıl adım başına bir banka varsa, Peç’de de adım başına bir kitapçıya rastlamak mümkün. Kitapçı bolluğu kültür eşikleri hakkında bir fikir verebiliyor. Marka satan dükkanlara hemen hemen hiç rastlanmıyor ama sokak satıcılarının kişisel ürünlerini sergiledikleri pazar yerleri çok revaçta. Macarların uzun süren Sovyet rejiminin etkisinden kurtulmaları belli ki bir zaman alacak, servis sektörü hâlâ çok yavaş işliyor. Bırakın bir yemeğin bir bardak içkinin dahi gelmesi için en az 15 dakika beklemek zorunda kalıyorsunuz. Sabırsız Türkler için dayanılması zor bir durum. Ayrıca Macarlar bizlere göre çok sakin ve mesafeli. Gençlerin doldurduğu kafeteryalarda dahi bağıra çağıra konuşan ya da kahkahayla gülen kimseye rastlamadık.

UNVANI HAK EDİYORLAR Macarlara eğlenmek, gülmek, alışveriş etmek ve hızlı servis vermek adına pek çok şey öğretebiliriz ama onlardan öğreneceğimiz çok önemli bir şey var. Onu da bir örnekle anlatmaya çalışayım: 2000’de UNESCO Dünya Mirası Listesi’ne giren bir Necropolisleri var. 3’üncü yüzyıla ait bu çok katlı Hristiyan mezarlığını ilk kez 1780’de bulmuşlar. Erken devir freskolarını da ihtiva eden mezarlığın kazıları hâlâ sürüyor. Dönem eserlerinin bulunduğu bu mekan ilginç bir geçişle bizi bu günün eserlerinin sergilendiği bir başka mekana çıkarıyor. Ve işte o alanda bir heykel var ki, belki de tüm dünya halklarının etrafında dolaşıp ibret alması gerek! Yakında Vatikan’a taşınacak olan heykele bir yönünden baktığınız da Yahudi yıldızını, diğer yönünden baktığınızda Hristiyanlığın sembolü haçı, bir başka yönden baktığınızda ise İslamı sembolize eden ay yıldızı görüyorsunuz.

Sanatçı, üç semavi dinin sembolünü dahiyane bir uygulamayla bir bütün haline getirmiş. İşte Macar’ların en önemli özelliği bu bence, dinleri, görüşleri, fikirleri bir araya getirip bütünleştirebilme becerileri. Farklılıklardan çatışma değil, bütünleşme yaratabilmeleri. 6 bin yıllık geçmişlerini, tarihin akışı içinde uğradıkları işgalleri, ezaları filozoflara has bir bakış açısıyla, zerre kadar husumet duygusu barındırmadan değerlendirebilmeleri. 6 bin yıllık geçmişi olan bir şehrin birikimini ruhlarına sindirebilmiş insanların yaşadığı Peç, bir Dünya Kültür Başkenti olmayı hak etmiyor mu sizce? Ben kendi hesabıma bu ünvanı onlara helal ettim, gitti!

Peç’te ikinci Türk istilası Peç sakinleri, 20 – 23 Mayıs’ta bir kez daha Türklerin istilasına uğradı. Bu sefer bin atlıyla değil, iki yazar, birer besteci, soprano, neyzen ve dansçıyla gittik. Yazarlardan söz edişim sadece Perihan Mağden’le iki ayrı okulda ve Belediye Salonunda yaptığımız okumalar yok sayılamayacağından. Yoksa ne okursak okuyalım, muhteşem bir konser ve dans gösterisi dururken, bizim okumalar ne yazar! Beslediği Mevlana-Simyacı senfonik şiiriyle ve piyanosuyla Tuluğ Tırpan, neyiyle Burcu Karadağ, sesiyle Sertap Erener ve dansıyla Su Güneş Mıhladız, Macarları resmen büyüledi, esir aldı, gönüllerinde taht kurdu. Bu konsere katılan Peçliler, bundan böyle Türkleri, Burcu’nun ruhlarına üflediği neyle, Sertap’ın Mevlana’nın, Yunus’un, Abdülkadir Meragi’nin mısralarını seslendirdiği kristal sesiyle, Tuluğ’un bestesiyle hatırlayacak. 45 dakika boyunca, üst üste giydiği tennureleriyle hiç duraksamadan dönerek, egosundan arınıp, yeniden doğmayı sembolize eden Su Güneş’i ise hiç unutmayacak. Keşke tüm ülkeleri fethe hep aynı ekiple çıksak! Hiç elimiz boş dönmezdik!

Boynumuzda bardakla köyü gezdik Perihan Mağden’le üç gün boyunca, Goethe Enstitüsü’nün Yollarda projesinin kapsamında üzerimize düşenleri hiç itiraz etmeden yerine getirdik, okumalarımızı yaptık, soruları yanıtladık, video çekimleri yaptık. Pazar günü organizatörler ekibi ödüllendirmek için yakınlarda bir köydeki şarap festivaline götürdü. Akdeniz iklimini andıran güneşli bölgenin zengin toprağında yetişen üzümlerden çok güzel beyaz şarap üretiliyormuş. Hem 630 hektarlık bağlarda yetişen Chardonnay ve Cirfandli şaplarından tadacağız, hem de Villany bölgesinin kırmızılarını. Köyün girişinde boynumuza birer şarap bardağı astılar, elimize şarap kuponlarımızı ve değerlendirme karnelerimizi tutuşturdular. 14 değişik şarap evinin şarabından tadıp, şaraplara not vereceğiz.

Saat 16.00’da aracımız bizi bıraktığı noktadan alacak. Goethe Enstitüsü’nden çifte Claudia’larla önümüze çıkan ilk eve daldık. Dördüncü evden sonrası pek net değil ama galiba Claudialardan birini arı soktu, ben yerden çamur alıp yanağına yapıştırdım. Perihan çiğnenmiş ekmek uygulamasını sağlık verdi. Son hatırladığım, ani bastıran yağmurun altında araç beklerken sırılsıklam olmamızdı. Akşam konserde Viyana Orkestrası Tuluğ’un eserini yorumlarken gözümden durmadan akan yaşları, tattığım şaraplara yorduğum oldu ama yanımda oturan Alman çiftle arkamda oturan Macarlar da en az benim kadar heyecanlıydı. Sanatın ve şarabın iyisi sınır filan tanımıyor arkadaşlar. Bizde ikisi de var ama her ikisini de dünyaya kendimizi tanıtmak için kullanmasını bir türlü öğrenemiyoruz.

2010-09-27
Ayşe KULİN – Hürriyet

Macaristan’dan öğrencilerin Balıkesir gezisi

1340199232_ba2Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Estonya, Romanya ve Macaristan’dan gelen öğrenciler, Balıkesir’in Havran Belediye Başkanı Hasan Lofçalıoğlu’nu makamında ziyaret ederek, küresel ısınma için resim yarışması düzenleyeceklerini belirttiler. Küresel ısınma konusunda Türk Milletini uyarmak dostluk, arkadaşlık ve dayanışma duygularını pekiştirmek amacıyla Havran’a geldiklerini söyleyen Avrupalı öğrenciler, Küresel Isınma’ konulu ödüllü resim yarışması düzenleyeceklerini söylediler. Havran Kaymakamlığı ve Havran Belediyesi’nin misafiri olarak Yüksek Öğrenim Kredi ve Yurtlar Kurumu binasında misafir edilen öğrenciler, rehberleri öncülüğünde Havran ı inceleyip tanımaya çalışıyorlar. Öğrencilerin, 11 Ağustos 2009 Salı günü Saat 20.00 de küresel ısınma ile ilgili resim yarışması ve toplantı yapacakları öğrenildi.

Macaristan’dan öğrencilerin Maraş gezisi

6501Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan gelen yaklaşık 80 öğrenciyi ağırladı. Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından hazırlanan Avrupa Birliği Enerji Maksimizasyonu Projesi kapsamında İlçemize gelen Macaristan, Finlandiya ve Slovakyalı öğrenciler Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesini ziyaret etti. Macaristan dan 3 öğretmen 7 öğrenci, Slovakya’dan 4 öğretmen 9 öğrenci, Finlandiya’dan 2 öğretmen 11 öğrenci toplam 9 öğretmen 27 öğrenciden oluşan proje ekibi İMKB Kahramanmaraş Süleyman Demirel Fen Lisesi tarafından Afşin’e gezi düzenlendi. Öğrenciler ilk olarak Kahramanmaraş’ın tarihi ve kültürel yönden öneme sahip olan Afşin Eshabı- Kehf Külliyesi’ni ziyaret etti. Ziyarette öğrencilere tercümanlar tarafından külliyenin tarihi anlatıldı. Gezinin amacını anlatan Fen Lisesi Müdürü Fehmi Paksoy, şunları söyledi: ”Avrupa Birliği Proje kapsamında 3 ülkeyle enerji verimliliği ve en az enerji harcayarak çok verimli hale getire biliriz diye bir proje hazırladık. Bu proje kapsamında şuanda Macaristan, Finlandiya ve Slovakya’dan öğrencilerimiz geldi.

Asıl projenin en önemli amacı öğrencilerin birbirlerini ve kültürlerini tanımalarını sağlamak. Ülkemizi tanıtmak. Projenin ortak dili İngilizce misafir öğrenciler aileler tarafından misafir ediliyorlar. Bir hafta boyunca şehrimizi her yönüyle, tanıtılacak proje çalışmalarını 2 yıl sürecek. Ülkeler birbirlerine karşılıklı olarak gidip gelecek. Proje çalışmalarının dışında misafirler İlimizin tarihi, kültürel ve turistik mekânları gezdirilerek tanıtım yapılmakta. Ayrıca yöresel halk oyunlarımıza iştirak edip öğrencilerimizle kaynaşan konuk ekiplerin sevinçleri ve ilgileri görülmeyi değerdi.” Bu arada, Afşin Eshab-ı Kehf Külliyesi’ne gelen kız öğrenciler saclarını kapayarak külliye içerisinde dolaştılar. Öğrencilere buradan çok etkilendiklerini belirterek, ”Biz Türkiye’ye gelmeden önce ülke hakkında bilgi edindik. Buradaki kadınlarında bu tür yerlerde inançları gereği saçlarını kapatıyorlar. Bizde bu yüzden saçlarımızı üzerimizde bulunan ceketlerle kapadık” diye konuştular.

„Az ezeregy templom városa” – Ani

Úgy gondolom, nem lehet nagyon sok azoknak a turistáknak a száma, akik eljutottak már Kelet-Anatólia legtávolabbi műemlék romvárosába: Aniba.

Amikor 2004-ben jártam ott először, eléggé lesújtó volt látni az ember nagyságú gazban, a nagy kiterjedésű romvárost. Tíz évvel később, amikor a karsi egyetemen (Kafkas Üniversite) megrendezett történész konferencia résztvevőivel – Csorba Lászlóval, Fodor Gáborral, Fodor Pállal, Hermann Róberttel, illetve Hóvári János ankarai nagykövettel és Ali Kemal nagykövetségi munkatárssal – ellátogattunk oda, egészen más kép fogadott bennünket. A terület rendben volt tartva, megtisztították a gaztól, és látszott a régészeti munka eredménye is, illetve a romvárosnak a turizmus számára is minél tetszetősebbé tétele.

Egyes források szerint az örmény–török határt jelző Arpa-folyó melletti magas sziklafalakban lévő barlangok az 5. század előtt lakóhelyül szolgáltak. A folyó partján levő helyszín ekkor még jelentéktelen erőd volt. Majd Ani az arab terjeszkedés miatt Kars vidékére került örmény bagratidák fővárosa lett 961-ben. A Bagratida-dinasztiából származó örmény III. (Kegyelmes) Asot (953–977) ugyanis Karszból ide helyezte át székhelyét, és impozáns fővárossá építtette. Döntésének egyik oka az volt, hogy a település a kelet–nyugati kereskedelmi útvonal (selyemút) mentén volt, ez biztosította a fejlődést, másik oka, hogy az Arpa-folyó nagyon meredek partja természetes védelmet nyújtott. A keleti oldalon pedig a települést háromszög alakban megkerülő folyópartokat magas bástyákkal és tornyokkal tagolt kettős városfallal kötötték össze, illetve védték. III. (Kegyelmes) Asot uralkodása alatt a város gazdaságilag, katonailag és politikailag is már olyan erős volt, hogy a települést 973-ban veszélyeztető Jóannész Tzimiszkész bizánci császárt az uralkodó 80 000 főnyi sereg élén békekötésre kényszerítette.

Virágkorában, I. Gagik király uralkodása idején (989–1020) a monda szerint százezer háza és 1001 temploma lehetett, ezért nevezték „az ezeregy templom városának”. Az örményországi Történeti Múzeum makettjén ez jól érzékelhető.

Jelentős irodalmi és a művészeti élete volt. Kiemelkedő volt az építészet, ennek jellegzetes díszítőművészete ma is jól látható a megmaradt épületrészeken, illetve a freskó festészet, ami a „képes templom” (Resimli Kilisesi) falain, még mindig jól felismerhetők. (Illusztrációkat l. alább.)

I. Gagik halála utáni gyenge utódok miatt a jelentős gazdasági és kulturális központ hanyatlásnak indult. 1045-ben a kitűnő védelmi rendszer ellenére a bizánciak, majd 1072-ben a szeldzsukok foglalták el. Alp Arszlán, a második szeldzsuk szultán (1063–1072) nem romboltatta le, sőt itt építtette fel Anatólia első dzsámiját és minaretjét: az Ebu’l Manuçahr dzsámit. (Illusztrációkat l. alább.)

1199-ben a Grúz Királysághoz került. A mongolok 1236-ban elfoglalták és lerombolták. Földrengés pusztította tovább megmaradt épületeit 1319-ben. Régi dicsőségét ma már csak a nagykiterjedésű rommező sejteti. Egy helyi legenda szerint a romvárost a varjak királya nászajándékul adta lánya esküvőjén, ennek nyomait ott tartózkodásunk idején is tapasztalhattuk, a romok megmaradt oszlopfőin ugyanis láthattunk varjúfészkeket.

A 19. század végén Oroszország része lett, a század végén és a 20. század elején végzett régészeti feltárások során jelentős építészeti emlékeket kerültek elő. Egyes helytörténészek szerint az oroszok mintegy hat vagon műtárgyat szállítottak el a romvárosból.

A terület 1918-tól Törökországhoz tartozik, a törökök egyre nagyobb figyelmet fordítanak a romváros állapotának megóvására és a múzeumi terület rendben tartására. Jelentős – aránylag jó állapotban lévő – műemléke az I. Gagik uralkodása alatt 989 és 1001 között épített katedrális.

A katedrális  1860-ban, és 2014-ben.

A katedrális szentélye 1860-ban és 2014-ben.

Továbbá a még mindig álló, 1011 és 1020 között épült Világosító Szent Gergelynek ajánlott három templom egyike.

Világosító Szent Gergelyt (260? – 330?) Örményországot megtérítő apostolnak tartják, a püspök világosította meg az örmény népet az élet világosságával, az evangéliummal. Atyja, Anak pártus fejedelem volt, akit a perzsa király azzal küldött Örményországba, hogy orvul gyilkolja meg Koszrov királyt. Ez meg is történt, a merénylet után a haldokló király megparancsolta, hogy Anakot fogják el és családjával együtt öljék meg. A kisgyermek Gergelyt azonban egy keresztény dajka megmentette és Cezáreába menekült vele.  Itt Gergelyt kereszténynek nevelték és valószínűleg még Cezáreában pappá szentelték. A meggyilkolt Koszrov király fia, Tiridat 297-ben a perzsák fölötti győzelem tiszteletére pogány hálaáldozatot mutatott be. Elvárta volna Gergelytől is, aki ezt megtagadta, ezért megkínozták, majd egy hírhedt föld alatti börtönbe vetették, ahol tizenöt éven át raboskodott gonosztevők között 298 és 313 között. Tiridat király – szerelmi csalódása miatt – megöletett 37 keresztény szerzetesnőt, köztük a szerelmét visszautasítót is. E szörnyű vérengzés után Tiridat megőrült: vaddisznónak képzelte magát, s éjszakánként üvöltve bolyongott palotájában. A király nővére álmában azt a kinyilatkoztatást kapta Istentől, hogy a raboskodó Gergely tudja meggyógyítani a királyt. A hosszú raboskodás után kihozott Gergely valóban meggyógyította a királyt, egyúttal hirdetni is kezdte Krisztust, akinek ereje a gyógyulást hozta. Tiridat megtért és fejedelmeivel együtt Gergelyt Örményország fő püspökévé szenteltették Cezáreában, 314-ben.

A szeldzsuk korban épült az Ebu’l Manuçahr dzsámi, 2014-ben:

A dzsámi és belső tere 2014-ben.

A dzsámi belső tere 1864-ben.

A városfal és az oroszlános kapu 1903-ban, és alább 2014-ben.

Az én csodálatomat leginkább az aránylag jó állapotban lévő Resimli Kilisesi váltotta ki, illetve az abban még jól felismerhető freskók. Ezzel a csodálatos műemlékkel – sajnálatos módon – nem igazán foglalkoznak sem a bedekkerek, sem a turistáknak szánt egyéb kiadványok.

A templom 1860-ban és 2014-ben.

A templom freskói 2014-ben.

A templom belső tere, szentélye 1920-ban, és oltár nélkül már 2014-ben.

Érdekessége még a területnek az Arpa-folyót egykor áthidaló híd megmaradt két pillére. Ez a híd hajdan a selyem út egyik fontos átkelőhelye volt.

F. Tóth Tibor

Illusztrációk: részben a szerző fotói, részben a Kars Kültür Ve Sanat Derneği KARS című kiadványából.

Trabzon Drone Çekimi

İrem Derici – Meftun

Meghalt egy utas, Budapesten kellett leszállnia egy repülőnek

Egy idős török utas halála miatt megszakította útját egy Frankfurtból Isztambulba tartó török utasszállító gép szombat délután Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – közölte Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője az MTI-vel.

Dávid Ferenc, az AMS (Airport Medical Service) repülőtéri egészségügyi szolgálat vezetője az MTI-nek elmondta, a Turkish Airlines gépének személyzete Magyarország légterébe érve jelezte, hogy egészségügyi vészhelyzet áll fenn a fedélzeten.
A Turkish Airlines egyik gépe a Liszt Ferenc repülőtér fölött (2018. március 28.)
A gép személyzete már a leszállás előtt megkezdte a 85 éves török utas újraélesztését, amelyhez landolás után a repülőtéri egészségügyi szolgálat munkatársai is csatlakoztak. Az újraélesztés sikertelen volt.

Forrás: index.hu

Hırvatlar’a Macar çelmesi

AVRUPA Futbol Şampiyonası elemelerinde gecenin sürprizine Macaristan imza attı.

 

 

 

E Grubu mücadelesinde Dünya Kupası’nın son finalisti Hırvatistan’ı konuk eden Macaristan, 2-1 kazandı. Hırvatlar, 13. dakikada Ante Rebic’in golüyle öne geçti: 0-1. 34. dakikada Adam Szalai ile skoru eşitleyen Macaristan, 76. dakikada Mate Patkai ile 3 puana koştu: 2-1. Grubun diğer maçında Galler, James’in golüyle Slovakya’yı 1-0 yendi. Diğer gruplarda alınan sonuçlar: G Grubu: İsrail-Avusturya: 4-2. I Grubu: Kazakistan-Rusya: 0-4, San Marino-İskoçya: 0-2.

Devamı

Ahlat Törökország legújabb „lassú városa”

A szabadtéri múzeumnak is tekinthető, szeldzsuk kori emlékeket, köztük sírköveket, barlanglakásokat, történelmi hidakat és két várat is magában foglaló Ahlat lett Törökország legújabb „lassú városa”, a Cittaslow mozgalom része.

Ahlat Törökország keleti részén, a Van-tó közelében, Bitlis tartományban található. Örmény neve, Klaht – az ókorban és a középkorban ezen a néven ismerték. A település azért nyerte el a „lassú város” címet, mert az emberek békében és harmóniában élnek egymással egy kőhajításnyira a modern élet káoszától. A város a kerékpárosok és a kerekes székes turisták számára is megfelelő.

Történelmével és különleges növényvilágával Ahlat az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. Omar kalifa uralkodása idején (i.sz. 581-644) alapították és a szeldzsukok idején élte fénykorát.

A város 4000 éves történelme során fontos politikai hatalommal bírt és több, mint 8000 sírkő található itt, melyeket még a szeldzsuk időkben faragtak.

Miután csatlakozott a Cittaslow mozgalomhoz, Abdulalim Mümtaz Çoban, a város polgármestere azt mondta, hogy ezzel az új címmel Ahlat fontos turisztikai célpont lehet a jövőben. A közelben található a Nemrut-hegy még jobban fokozza turisztikai jelentőségét.

A Cittaslow mozgalomról

A Cittaslow mozgalmat Olaszországban hozták létre, másnéven „lassú város” programnak is nevezik. Az olasz „város” (città) és az angol „lassú” (slow) kifejezésből származó megnevezés egy új várostrend ezredfordulós kifejlődését takarja. Az elképzelés szerint a Cittaslow felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás lett a meghatározó, és ez a rohanás a városainkat egyre zajosabbá és stresszesebbé teszi, megpróbál felmutatni egy alternatívát – a „lassú várost” – a minőségi városi élet feltételrendszereinek kidolgozásával. A „lassú város” a rehumanizált, ökológiai szempontból korrektebb környezeti feltételek megteremtéséről, az élelmiszerek termelésének és a település kapcsolatának újragondolásáról, a közösségi helyek (fórumok) reneszánszáról szól.

A mozgalom alapítását 1999. október 15-re datálják, amikor Bra, Greve in Chianti, Positano és Orvieto polgármestere, valamint Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom atyja Orvietoban aláírta a Lassú Városok Kartáját.

A Cittaslow által kidolgozott bizonyítvány szerint 55 különféle kritériumnak kell megfelelnie annak a városnak, aki magát lassú városként akarja definiálni. A kritériumokból egy olyan város szellemképe rajzolódik ki, amely időt ad lakóinak arra, hogy élvezzék a minőségi életet és egyre inkább le tud szakadni a függést okozó globális rendszerekről. Városok, amelyek el vannak látva minőségi közterületekkel, színházakkal, boltokkal, fogadókkal, történelmi épületekkel, romlatlan tájképpel. Városok, ahol a tradicionális kézművesség még mindennapos dolognak számít, ahol az évszakokhoz igazított a helyi termékskála, ahol az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód és az élet élvezete áll a közösségi élet központjában.

Törökországban Ahlattal együtt már 17-re emelkedett a „lassú városok” száma, melyek a következők: Akyaka és Köyceğiz Muğla tartományban, Eğirdir és Yalvaç Ispartaban, Gökçeada Çanakkaleban, Gerze Sinopban, Göynük és Mudurnu Boluban, Halfeti Şanlıurfaban, Perşembe Orduban, Şavşat Artvinban, Seferihisar İzmirben, Taraklı Sakaryaban, Uzundere Erzurumban, Vize Kırklareliben és Yenipazar Aydınban.

Forrás: Daily Sabah, Építészfórum

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo

Ezen a napon: Bartók Béla kapcsolata a török zenével

Bartók Béla zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész és a Zeneakadémia tanára, a 20. századi zenei élet meghatározó alakja. Művészete és tudományos tevékenysége nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

1881.március 25-én született Bartók Béla, akire nemcsak Magyarországon, hanem Törökországban is a népzene szakértőjeként tekintenek. A zeneszerző emléke a helyiek tudatában élénken jelen van, nagy tisztelet övezi személyét. Bartókot úgy tartják számon, mint aki gyűjtése révén megismertette a térség kultúráját az egész világgal.

Az iránta érzett tisztelet jeléül 2010. február 2-án a törökországi Osmaniye városában Bartók Béla Múzeumot nyitottak.

Törökországi kutatóútjáról és eredményeiről részletesen a Türkinfó egy korábbi cikkében olvashatnak.

Bartók Béla a törökországi gyűjtőútján. (1936)

/kép forrása: Facebook Muzsikás Folk Ensemble  oldal/

Megtekintésre ajánljuk továbbá a TRT Avaz televízió csatorna által készített filmet, melyben korabeli dokumentumokat, a látogatás történetét ismerhetjük meg, és csodálatos dallamokat hallgathatunk. A film magyar felirattal látható.

 Erdem Éva – Türkinfo

Vasárnapi utazások: Balıklıova és a tavasz

A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.

Egy falu a tengerparton. Körülötte hegyek és dombok. Télen a lakosság száma a hivatalos adatok szerint 876 fő, nyáron felduzzad több ezerre. Nekünk második otthonunk. 1997 óta van szerencsém néhány hetet ott-tölteni nyaranként, úgy hat éve pedig hosszabb időt, illetve olyan évszakokban is, amit eddig nem láthattam.

Ha bárki megkérdezi: na és melyik a kedvenc évszakod? Rögtön eszembe jut a virágözön Balıklıova és környéke lejtőin és rávágom: a tavasz.

Úgy tűnik nem csak én gondolom, hogy ilyenkor a legjobb idelátogatni, mert február-március-április szinte minden hétvégéjén szervezett túrákkal utazhatunk ide Izmirből, mely 60 km távolságra van a falutól. Tavasszal a botanika és a túrázás iránt érdeklődők fellegvára Karaburun félszigete, ahol bejárják a Balıklıova, Mordoğan, Karaburun útvonalat a félsziget nyugati oldalán, illetve Küçükbahçe és egyéb már nem lakott falvakat a túloldalon.

Balıklıova fontos állomás közvetlen tengerparti elhelyezkedése és gasztronómiája miatt. Tengerbe nyúló állványokon építettek fel haléttermeket és pidesütőt. Több sütödében megvásárolható a falu híres teasüteménye, az un kurabiyesi. Nagyon sok városi ember jár ide beszerezni a falusi ízű kenyeret, tavasszal az articsókát, ősszel az okrát, téli hónapokban a frissen szüretelt citromot és mandarint. A környék messze földön híres mezőgazdaságáról.

A település története egészen az időszámításunk előtti időkig nyúlik vissza. Már a Türkinfon is bemutatott Ephesus-Mimas útvonalon helyezkedett el. Most minden lakos a tengerparti, egy főúttal és néhány apró mellékúttal rendelkező faluban él. De van egy másik, mára kihalt település is a hegyoldalban, amit úgy hívnak eski, azaz régi Balıklıova. Gyakran fellátogatunk oda, mert a kilátás is pazar, de a régi házak között barangolni is izgalmas, különösen ilyenkor, mikor virágszőnyegen lépkedhetünk.

Külön cikk olvasható a Türkinfon a félszigeten található nárciszokról, mely decembertől egészen februárig teszi illatossá a lakást, ha hazaviszünk pár csokrot. Rögtön ezután lila és rózsaszín jácintmezők borulnak virágba és díszítik a látképet, valamint szintén illatukkal varázsolnak el minden erre járót.

A szervezett túrák ígérete szerint, és olvasmányaim alapján is, a márciusi időszakban Karaburun félszigeten vad orchideákat találhat a kíváncsi látogató. Múlt vasárnap, amikor mi is a környéken túráztunk, az ott lakóktól érdeklődtünk merre keressük a pici virágokat. Kaptunk két tippet is, majd az egyik domboldalnak nekivágtunk. Az olajbogyófák között járkáltunk kavicsos, lejtős, úttalan utakon. Sajnos orchideát nem találtunk: vagy figyelmetlenek vagyunk, vagy nem tudjuk hol kell keresni.

Van azonban olyan túrázók által vezetett blog, ahol megtalálható a fényképük, így bemutathatom ezeket a pici érdekességeket.

Találtunk annál több más látnivalót. A kilátás leírhatatlan: a zöld lejtők, az olajzöld falevelek, a kék tenger páratlan egysége, és az olajfa ligetek alját teljesen beterítő, és ezzel fehér látképet festő kamillarengeteg.

De talán kedvenceim a pici, minden színben pompázó virágocskák. Vannak, melyek inkább a sziklás parton lelhetők fel, és vannak olyanok is, amiket az árnyékos olajfaligetekben bóklászva találhatunk.

Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo

Az Isztambulról készült legrégebbi fényképek kiállítása New Yorkban

Girault de Prangey, francia fotós 176 évvel ezelőtt készítette Isztambulról azokat a felvételeket, melyeket a Metropolitan múzeumban állítottak ki New Yorkban.

A fényképész 1842-ben kezdett el egy utazást, melynek során Anatóliába és Isztambulba is ellátogatott 1843-ban, és elkészítette azokat a fotókat, melyeket a szakértők egyértelműen a városról készült első fotográfiákként ismernek el.

A New York-i tárlat 2019. január 30-án nyitotta meg kapuit és május 20-ig látogatható. A látogatókat a XIX. századba repíti a Monumental Journey Óriási utazás című kiállítás.

Az anatóliai képeket bemutató részben a Beyazıt toronyról készült, illetve Isztambul panoráma felvétele áll az érdeklődés középpontjában. A Nuruosmaniye mecset látható a kép középpontjában, illetve a Kék mecset, a Hagia Sophia, a Boszporusz szoros és a Márvány-tenger is a fényképen van.

Ezenkívül egy Isztambul különböző épületeiről készült fotó, illetve egy lovát vezető emberről készült portré is megtekinthető a tárlaton.

Prangey, aki fényképész, történész és archeológus is volt, a dagerrotípia néven ismert technikával készítette képeit. Több kiló súlyú géppel kelt útra 1842-ben, és 3 éven át járta Olaszország, Görögország, Törökország, Szíria, Libanon és Egyiptom tájait, összesen több, mint 1000 fényképet készítve.

A művész több technikával kísérletezett munkája során. Teljes archívuma a történelem legelső fényképgyűjteményének tekinthető. A teljes kollekcióból most 120 képet láthatnak az érdeklődők a kiállításon.

További képek és egy videófilm is megtekinthető a múzeum honlapján.

Forrás: cumhuriyet.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo

Megint zuhan a líra, dollárt halmoznak fel a törökök

Pénteken ismét zuhanásba kapcsolt a török líra, a dollárral szemben egy nap alatt majdnem öt százalékot szakadt. Ebben egyrészt a feltörekvő piacokkal kapcsolatos hangulatromlás a ludas, másrészt a török háztartások egyre nagyobb része rohan dollárt venni, hogy a magas infláció ellen védje magát. Ráadásul a jövő héten helyhatósági választásokat tartanak az országban, ami tovább növeli a kockázatokat.


Csak pénteken 4,3%-kal zuhant a török líra a dollárral szemben, ezzel délutánra az 5,7-es szintet is átlépte a jegyzés. Ezzel az év eleje óta már 7,8 százalékos zuhanásnál jár a deviza.
Az év elején még úgy tűnt, hogy kicsit normalizálódik a helyzet a török deviza piacán a nagy 2018-as szakadás után, márciusban azonban megint beindult a gyengülés, ami péntekre extrém mértéket öltött.
A líra esésének oka egyrészt az, hogy a gyenge európai bmi-adatok után jelentősen romlott a hangulat a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, ez a török devizára volt a leginkább hatással. Van azonban más ok is: még csütörtökön jelent meg a hír, mely szerint a török háztartások és cégek dollár-megtakarítása új csúcsra emelkedtek, csak a múlt héten 4 milliárd dollár volt a friss beáramlás, amivel a teljes állomány 176 milliárd dollárra hízott. Ez a teljes betétállomány majdnem felét jelenti, hasonló arányra 2006 óta nem volt példa.

Cikk folytatása>>>

forrás: portfolio.hu