Mit ünnepel ma Törökország?

Május 19-e Törökország életében fontos szereppel bír. Ezen a napon a sport és az ifjúság napját ünneplik (Atatürk’ü Anma, Gençlik ve Spor Bayramı), de ma van Atatürk születésnapja is.

Ugyan a pontos dátum nem ismert, de nagy valószínűség szerint Mustafa Kemal Atatürk a Gergely-naptár szerint 1881. május 19-én született Szaloniki városában.

Később államférfiként mindig azt mondta, hogy mint politikus 1919. május 19-én a fekete-tengeri Samsun kikötőjében jött a világra. Azon a napon és ott lépett ugyanis partra, hogy aztán megbízója ellen fordulva a török függetlenségi harc élére álljon. Az első világháborús hőst azért küldték Anatólia belsejébe, hogy rendet teremtsen az összeomlás után anarchiába süllyedő, lázongó vidéken.

Kemal ellenkormányt alakított, nemzeti egyezményben mondta ki a török nép önrendelkezését, a török lakta föld védelmét. Így megakadályozta az Antant sèvres-i békediktátumának végrehajtását, kudarcra kárhoztatta a török Trianont, és Lenin Oroszországának katonai segítségével megindította felszabadító háborúját. A görög haderőt több csatában felmorzsolta, végül Izmirnél a tengerbe kergette.

1923. július 24-én aláírták a sèvres-i diktátum helyébe lépő, azt érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török nemzettest szabadságát. A háborút tragikus és kényszerű lakosságcsere követte, több mint egymillió görög keresztény hagyta el török fennhatóságú ősi lakhelyét, Görögországból 330 ezer muzulmán volt kénytelen török földre telepedni.

Atatürköt, a törökök atyját az oszmán birodalom romjain épülő új állam első elnökévé választottak, katonai diadalaiért megtisztelték a vezértábornagyi ranggal és a gázi, a muszlim hitharcos címével is. Megválasztása után több reformot is végrehajt: a szultanátus után megszünteti annak vallási megfelelőjét, a kalifátust is, felszámolja a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az új alkotmányból kiiktatja az iszlám államvallást, száműzi az ország életéből a saríát, az iszlám vallástörvényt. Az iszlám időszámítás helyett bevezeti a Gergely-féle naptárat, a nyugati hossz- és súlymértéket, az arabról áttérnek a latin betűs írásra, még a hagyományos fezt is betiltja, és maga is a nyugati panamakalapot viseli. Mintaként elfogadják a svájci polgári, az olasz büntető törvénykönyvet és a német kereskedelmi törvényt, megadja a nők teljes egyenjogúságát, majd 1934-ben választójogot is kapnak.

1938 óta Atatürk kezdeményezésére ez a nap a sport és az ifjúság ünnepe is. Minden évben fesztiválokat, ünnepségeket rendeznek ezen a napon.

Az egyik hagyomány ezzel a nappal kapcsolatban, hogy fiatal török atléták egy török zászlóval abból a samsuni kikötőből indulva, ahol kezdetét vette a török függetlenségi háború, 10 nap alatt körbefutják az országot, május 19-én Ankarába érve átadják azt az elnöknek, aki ezt követően tartja meg ünnepi beszédét.

Egyperces néma csenddel is emlékeznek rá, valamint koszorúkat és virágokat helyeznek el az ország valamennyi Atatürk-szobránál, így az Ankarában lévő Anıtkabir mauzóleumnál is.

Több sportesemény is zajlik ezen a napon az országban, az emberek ezeket a helyi stadionokban nézik meg.

Mivel május 19-e nemzeti ünnep, így a hivatalok, posták, iskolák és egyéb állami intézmények zárva vannak, és a különböző felvonulások és sportesemények miatt több utat is lezárnak, így a tömegközlekedésben változások lehetnek.

Forrás: mult-kor.hu, turkishlifecafe.com

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here