Törökök és örmények: megérteni 1915 eseményeit

Kemény tárgyalások várhatók néhány nap múlva Washingtonban Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnök között. A terítékenaz Amerikában élő Fethullah Gülen kiadatásának ügye is szerepel. A muszlim hitszónokot a török hatóságok azzal vádolják, hogy ő szervezte meg a tavaly júliusi, sikertelen katonai puccsot, ezért hazájában bíróság elé akarják állítani. Az Egyesült Államok eddig elzárkózott a kiadatásától. A másik kényes téma Szíria, különös tekintettel arra, hogy a minap Törökország, Oroszország és Irán megállapodott, hogy négy biztonsági zónát alakít ki az arab országban a civil lakosság megsegítésére. A „hármak” egyezségéből viszont kimaradt a Szíriában érdekelt nyugati koalíciót vezető hatalom, az Egyesült Államok. Trump valószínűleg előre érezte, hogy török részről kemény tárgyalópartnere lesz, ezért igyekezett a megbeszélések légkörét pozitívan „megágyazni”. A múlt hónap végén bejelentette, hogy az első világháború alatt az Oszmán Birodalomban az örmények elleni támadás minősítésére nem fogja a genocídium kifejezést használni.

Az amerikai elnöknek az egy évszázaddal ezelőtti eseményekhez való hozzáállása is bizonyítja, hogy az ügy napi politikai kérdéssé vált: Washingtonnak szüksége van Ankara jóindulatára – nem utolsósorban a NATO hagyományos fegyverzetét tekintve a második legerősebb hadserege okán – az állandóan forrongó közel-keleti helyzet konszolidálása érdekében. Az első világháború alatti események megítélésében Örményország és Törökország álláspontja szögesen eltér egymástól. Jereván szerint népirtás történt, amelynek során az ottomán hatóságok előre megfontolt szándékkal az egész birodalom területén élő örményeket megölték, összesen másfél millió embert. Ankara soha nem tagadta, hogy az akkori eseményeknek több százezer örmény esett áldozatul, 300–450 ezer halálesetről beszélnek a török történészek. A tragédiát egyrészt a háborús körülményeknek tulajdonítják, másrészt az örmények fegyveres lázadása miatt Szíriába történő kitelepítésük mostoha körülményeinek rovására írják. Azt azonban a hivatalos Törökország a leghatározottabban tagadja, hogy az akkori isztambuli vezetés népirtást követett volna el, vagyis előre megfontolt szándékkal az egész örmény közösség megsemmisítését akarta elérni.

Folytatás

Forrás: valasz.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here