Aktuális kérdések Törökországról – Hóvári János tartott előadást a MEÖT-ben

Dr. Hóvári János volt ankarai nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Törökország Európa és Ázsia határán és ennek vallási, politikai és nemzetközi háttere – a vallásszabadság kérdése címmel tartott előadást a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Vallásközi és Dialógus Bizottsága ismételten egy izgalmas és aktuális kérdéseket taglaló nyilvános előadást szervezett. A sajtóban Törökországról sok szó esik, különböző megvilágításból láthatjuk a török bel- és külpolitika alakulását. Ezért is fontos, hogy dr. Hóvári János volt nagykövet bevezethette a jelenlévőket a mai Törökország gondolkodásába.

Törökország régen és ma, avagy török–magyar két jó barát?

A volt ankarai nagykövet történeti bevezetésében a török–magyar kapcsolatokról beszélt. „A törököknek a magyar egy nyelv-testvér, közös világból kinőtt nép, ezért szimpátiával tekintenek Magyarországra, a magyarokra” – fogalmazott Hóvári. Az előadó kitért arra, hogy ez a szimpátia nyelvi- és antropológiai szálakra vezethető vissza, valamint arra, hogy a törökök azt gondolják, hogy az európai és nyugati népek lenézik őket, egyedül a magyarok és lengyelek nem. A törökök magyar szeretetével kapcsolatban a volt nagykövet arról is beszélt, hogy ez gazdasági tényező is, számos kulturális, oktatási és tudományos együttműködés jött létre a két ország között.

A fejlődő Törökország

„Törökország az elmúlt húsz-harminc évben erőközpont lett. Nem nagyhatalom, de több mint középhatalom” – mondta az ország gazdasági pozíciójával kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Törökország ma tagja a húsz legnagyobb gazdaságával rendelkező országnak, acélgyártásban versenyben van Oroszországgal és Németországgal.

A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak gazdasági folyamatokban számít erős országnak Törökország, hanem népességét tekintve is kedvező adatokkal rendelkezik: „A 86 millió lakosú ország átlagéletkora 27-28 év, azaz a lakosság nagyon fiatal” – fogalmazott. A demográfiai adatokkal kapcsolatban az előadó elmondta, hogy az előrejelzések alapján a török lakosság száma 2050-re elérheti a 100 millió főt.

Ennek fényében nem csoda, ha Hóvári mint „globális tényező” beszélt Törökországról, mely „gazdaságilag és katonailag olyan ország, aminek kisugárzása túlmutat a határán”.

Folytatás >>>


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here