Nem az iszlám és a Nyugat közt van kibékíthetetlen ellentét

cikkek_62700Hanem az iszlám fundamentalisták és a nyugati fundamentalisták között – mondta Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora kolozsvári előadásán.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Diplomácia és interkulturális tanulmányok mesterképzésének részeként az iszlám civilizáció történetével és a Közel-Kelet mai konfliktusaival ismerkedhetett meg a hallgatók mellett a szélesebb közönség is Rostoványi Zsolt iszlám-kutató csütörtöki és pénteki maratoni előadásán. A budapesti szakértő előadásában az arab tavaszról, az Iszlám Államról és a szíriai polgárháborúról is beszélt.

Új ellenségkép a hidegháború után

Rostoványi az előadás első felében azt próbálta felvázolni a hallgatóságnak, hogy napjainkra miért alakulhatott ilyen éles törésvonal a nyugati világ és a között az iszlám között, amely nélkül az európai kultúra sem ilyen lenne. Rostoványi megítélése szerint a nyugati civilizáció keresztény-zsidó-muszlim gyökerű, hiszen az iszlám nagyon sok mindent hozzátett az egyetemes kultúrához és a nyugati kultúrához egyaránt. Gondoljunk csak arra, hogy egyes görög filozófiai munkák szír és arab fordításban maradtak fenn, vagy az orvostudomány és a természettudomány terén elért felfedezések is ide sorolhatóak – fogalmazott az előadó.
Civilizációk összecsapása?

Samuel P. Huntington, a civilizációs paradigma megalkotója még 1996-ban fogalmazott úgy, hogy a hidegháború utáni világban nagy jelentőségre tesznek szert a zászlók és a kulturális identitás más jelképei, így a kereszt, a félhold, sőt a fejfedő is, mert a kultúra válik mérvadóvá, és a kulturális identitás az, ami a legátfogóbb tartalommal bír a legtöbb ember számára. Az emberek régi-új identitásokat fedeznek fel, régi-új zászlók alatt menetelnek, melyek régi-új ellenségek ellen vívott háborúkat eredményeznek. Huntington civilizációs paradigmáját az azóta eltelt időszak eseményeinek hatására sokan önbeteljesítő próféciának tartják, különösen ami a nyugati és az iszlám civilizáció szembenállását, úgymond háborúját illeti. Ezt az álláspontot látszanak alátámasztani az elmúlt több mint két évtizedben iszlám civilizációs hátterű személyek és szervezetek által elkövetett erőszakos akciók 2001. szeptember 11-től az Iszlám Állam fellépésein és a Charlie Hebdo elleni merényleten át egészen az ankarai robbantásokig. A Nyugat háborúban áll az iszlámmal – mondta Geert Wilders, a hollandiai szélsőséges Szabadság Párt vezetője a párizsi merényletet követően.

A Nyugat és az iszlám kibékíthetetlenségének egyik fő teoretikusa volt Bernard Lewis brit-amerikai történész, az orientalisták doyenje, aki a „totalizáló” iszlámfelfogás képviselője, amely az iszlámot zárt rendszernek tekinti. Lewis volt az, aki elsőként használta a „civiliziók összecsapása” kifejezést. Lewis The Roots of Muslim Rage című tanulmányában a muszlimok „dühének gyökereit” vizsgálja, és egy olyan monolitikus iszlámot mutat be, amely fenyegetést jelent a nyugati világra nézve. Lewis úgy véli, hogy az iszlám és a Nyugat között egy „14 évszázados állandó konfrontáció” zajlik, annak ellenére, hogy az 1400 év nagy része egyáltalán nem volt konfliktusos. Ennek ellenére az elmúlt két évtizedben egyre többen gondolták úgy, hogy a Nyugat legnagyobb ellenfele az iszlám lett. Ezen az állásponton volt Willy Claes is, a NATO főtitkára a kilencvenes években, aki az iszlám fundamentalizmust éppen olyan veszélyesnek ítélte meg a Nyugatra nézve, mint a kommunizmust. George W. Bush amerikai elnök a 9/11-es események után keresztes háborúnak nevezte az iraki katonai beavatkozást, míg Francis Fukuyama egyenesen iszlamo-fasizmusról beszélt.

Dinamikusan növekvő, de nem egységes iszlám civilizáció

Az iszlám világ a Föld egyik legdinamikusabban növekvő népessége, több mint másfél milliárdan vannak. Harminchárom országban vannak többségben, és további több mint tíz országban a lakosság több mint egyharmada muszlim. Az Európai Unióban 15 és 25 millió közé tehető az iszlámhívők száma, és folyamatosan növekszik. Rostoványi az előadásában eloszlatta azt a tévhitet, hogy a legnépesebb muszlim népességű államok a Közel-Kelet térségében levő arab országok, hiszen a tíz legnépesebb muszlim ország sorába Egyiptom és Irán fért be hetedikként és nyolcadikként Indonézia, Pakisztán, India, Banglades, Törökország és Nigéria után.

A cikk folytatása>>>

transindex.ro


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here